Péntek délelőtt a külügyminiszter Debrecenben megtekintette a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. gépbemutatóját. A cég 54 milliárdért épít vasutat a BMW gyárhoz. Szijjártó Péter hosszan beszélt arról, milyen gyerekkori emlékek kötik a vasútépítéshez, mivel a vállalat által megvett vágányépítő és átépítő géplánchoz hasonlót eddig Magyarországon csak egyszer használták Magyarországon, mégpedig Szijjártó apjának vezetésével 2004-ben. A miniszter ezért külön örül annak, hogy egy magyar vállalat vette meg a gépet, amit az apjáéknak még el kellett adniuk.
Ahogy azt a régi Index megírta, Szijjártó apjának cége 2004-től éveken át részese volt a magyar egyik legnagyobb bírságához vezető kartellügyének. A kartell a szocialista kormányok alatt zajlott, lényege, hogy az uniós pénzből végzett vasúti felújításoknál a szereplők versenykorlátozó együttműködést kötöttek. Ugyanakkor mivel Szijjártó István az eljárásában végül együttműködött, 2010 nyarán nagy meglepetésre az érintettek közül egyedüliként semmilyen bírságot nem kapott a cége, a Vasútépítők Kft.
Szijjártó Mészáros Lőrinc korábbi beszédére utalva felidézte, milyen stresszes volt a versenygazdaságra való áttérés: „Mert egy állami vállalatnál ha egy megbízás nem jött be, hát az állam adott többet, kipótolta a veszteséget. Vagy ha egy nemzetközi vállalat kiprivatizált, magyarországi leányvállalatánál nem jött be egy megbízás, hát jött az anyavállalati tagi hitel. De ha valaki önmaga indult meg, egyedül alapított vállalkozást, akkor ha nem nyert meg egy versenytárgyalást, az anyagi problémák onnantól kezdve napi valósággá váltak”.
Itt valószínűleg nem a Mátrai Erőműre gondolt, ahonnan az állam 17,4 milliárdért vásárolta ki Mészáros Lőrincet, miután veszteségessé vált.
„Azt gondolom, hogy elnézve egy-két sikeres és így elindult magyar üzletember körüli habverést napjainkban, azt kell mondjuk, nincs új a nap alatt. De mindegy is, mert nekünk nem ezeknek az embereknek kell megfelelnünk” - üzent egyben azoknak, akik furcsának találták a felcsúti milliárdos hirtelen felemelkedését. Majd arról beszélt, hogy minden idők legerősebb nemzetgazdaságát kell felépíteni, és ez nem lehet elég erős, ha nincs benne nemzeti gazdaság. „Az a gazdaság, ahol nincsenek erős, meghatározó és a nemzetgazdasági és nemzetstratégiai fontosságú munkákat ellátni képes, nemzeti tulajdonban lévő vállalatok, az a gazdaság nem tud erős és autonóm lenni” - tette hozzá.
Ezután azt mondta, hogy csak nemzeti alapon lehet nemzetgazdaságot szervezni, ezért amíg ők vannak kormányon, addig a Wallis Csoport is minden segítséget megkap, ahogy Leisztinger Tamás és Kóka János vállalkozásai is. „Ugyanakkor nem vagyunk hajlandóak negatívan diszkriminálni azon üzletembereket és vállalataikat sem, akik köztudottan a nemzeti-konzervatív gondolkodású táborba tartoznak” - jelentette ki Szijjártó.
Majd külön megszólította Lőrincet, és azt mondta, „azok az országok lehetnek sikeresek, az új világrend nyertesei, amelyek a letöbb területen rendelkeznek saját, nemzeti alapú képességekkel és kapacitásokkal. Így van ez a lélegeztetőgépek, a maszkok gyártása esetében, a légi teherszállító kapacitások esetében vagy a raktározás és a logisztika esetében. De így van ez a közlekedési fejlesztések önálló elvégzésének képességébvel is”. Példként hozta fel a V-Híd Zrt., ami mostantúl teljesíteni tudja a legbonyolultabb vasútépítési munkákat. Hozzátette, hogy ezeket a munkákat eddig csak külföldi vállalatok tudták teljesíteni, „nekik kellett fizetni, rájuk voltunk utalva, rájuk kellett várni”.
Végül sok sikert kíván a V-hídnak, Mészáros Lőrincnek és Sárvári Istvánnak, hogy „ne csak itthon, Magyarországon, a magyar vonalhálózat fejlesztésén legyen egyértelmű, hogy ki végzi el a munkát magyar vállalatként, hanem minél több vasútvonalon Európában láthassuk a V-Híd gépláncát, amint éppen régi vasútvonalat szed fel, helyére pedig újat rak le”.