Tényleg olyan jó itt, hogy irigyeljen minket a Nyugat?

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

„Valóban azt gondolom, hogy folytatódni fog a már megkezdett tendencia. Ha ön elmegy jó néhány helyre Magyarországon, látni fogja, hogy már megérkeztek. Sokan jönnek Nyugat-Európából. (…) Tehát javaslom, hogy készüljünk föl gondolatban arra a helyzetre, hogy nem az életszínvonal miatt, ön ezt félreérti, hanem az életminőség miatt, ami több a jövedelemnél, beleértendő a migráció, a kereszténykultúra esélye, közbiztonság, a terrormentes élet és így tovább. Készüljünk föl rá! Sőt, gondoljuk meg, hogy nem érdemes-e erről bátrabban gondolkodnunk: hogy igen, Magyarországra, még a mi életünkben, nagy számban fognak érkezni keresztények Nyugat-Európából.”

A fentieket Orbán Viktor szeptember végén mondta a Parlamentben, de például mondta már azt is, hogy irigyel minket a Nyugat. Ezek természetesen vélemények, de nem mindegy, hogy a véleményeket milyen tények támasztják alá.

Márpedig az állami Központi Statisztikai Hivatal népességről, népesedésről szóló, 2019-es demográfiai évkönyve nem látszik igazolni a miniszterelnök vágyait.

A kiadványban a népesség számáról, összetételéről, a házasságkötések, a válások, a születések, a magzati veszteségek, a halálozások és a halálokok számának alakulásáról, illetve Magyarországon élő, nem itt született emberekről is közölnek adatokat.

2020. január 1-én 9,77 millió ember élt Magyarországon, a 70 százalékuk városban. 92 500-an még nem voltak 1 évesek, 65 200-an pedig már elmúltak 90 évesek. 2019-ben több mint 65 ezer házasságot kötöttek, a házasságok mérlege négy évtized után először volt pozitív, közel 5 ezerrel több újat kötöttek, mint ahány válás volt. A nők átlagosan 30,1, a férfiak 32,8 évesen házasodtak először. Tavaly 46 ezer kisfiú és 43,2 ezer kislány született. Az újszülöttek négyötöde első vagy második gyerek. 2019-ben két év után újra 130 ezer alá csökkent a halálozások száma (közel másfélszer annyi, mint ahány születés volt), az elhunytak átlagéletkora 74,4 év volt.

A kiadványból bemutatunk néhány grafikont, ami segíthet jobban megérteni, hogy hol tart most a magyar társadalom.

1. A magyar korfa

Grafika: KSH

2. Idősödünk

50 éve egyre több az idős, és 40 éve egyre kevesebb a fiatal.

Grafika: KSH

3. Fogyunk

1980 óta egyre több a halálozás, és kevesebb a születés.

Grafika: KSH

4. Tolódik ki a gyerekvállalás

Míg 1990-ben még 23, idén már 29 év körül volt a gyereket vállaló nők átlagéletkora az első gyerek születésekor.

Grafika: KSH

5. Egyre kevesebb az abortusz

Miközben a lengyel események miatt újra fellángolt az abortusz legalitása körüli vita, és a magyar kormány is abortuszellenes nyilatkozatot fogadott el, érdemes szem előtt tartani, hogy 30 éve folyamatosan csökken az abortuszok száma és aránya.

Grafika: KSH

6. A Magyarországon lévő külföldiek 66 százaléka nem a környező országokból való

Mint látható, 9,8 százalékuk Kínából, 9,2 százalékuk Németországból, 2,9 százalékuk Vietnamból, 2,6 százalékuk Oroszországból és 1,8 százalékuk az USA-ból jött, 39,7 pedig máshonnan. (Amiben ugyan akár lehet 1-2 százalék szlovén és horvát is, de ez nem számít sokat.)

Grafika: KSH

7. Jobban fogyunk, mint Románia

Átlagosan fogy az EU lakossága, ugyanakkor Magyarország az átlagos fogyás ütemének a négyszeresét produkálja.

Grafika: KSH

8. Az EU-ban ott vagyunk a legkevesebb ideig élők között

2018-ban a férfiak születéskor várható élettartama csak Lettországban, Litvániában, Bulgáriában és Romániában, míg a nőké csak Bulgáriában és Romániában volt kevesebb.

Grafika: KSH
Grafika: KSH

A 2017-es adatok alapján EU-s összevetésben, a kiemelt halálokokat jelentő betegségek terén sem állunk túl jól:

  • Rosszindulatú daganatok miatt arányaiban Magyarországon halnak meg a legtöbben.
  • Keringési zavarok miatt csak Bulgáriában, Romániában, Lettországban és Litvániában halnak meg többen.
  • Emésztőrendszerrel kapcsolatos betegségben elhunytakat tekintve messze előzzük Horvátországot, csak Romániában, Litvániában és Szlovákiában rosszabb a helyet.
  • Légzőrendszerrel kapcsolatos halálozásban is az EU-s átlag alatt vagyunk, de megelőzzük az Egyesült Királyságot, Írországot, Dániát, Ciprust, Portugáliát, Belgiumot, Görögországot, Máltát, Spanyolországot, Szlovákiát és Csehországot.
  • Erőszakos okok miatti halálozást tekintve viszont bőven az EU-s átlag alatt vagyunk, Litvánia, Lettország, Szlovénia, Horvátország, Szlovákia, Észtország, Finnország és Belgium van előttünk.

(Címlapkép: Vajda János/MTI)