Hiába tudtak róla, az osztrák hatóságok nem vizsgálták ki a bécsi támadó szlovákiai lőszervásárlási kísérletét

Terrorizmus
2020 november 05., 10:53

aTovábbi részletek derültek ki az elmúlt fél napban a hétfő esti bécsi terrortámadás elkövetőjéről és a történtek hátteréről. Egyfelől bebizonyosodni látszik, hogy az észak-macedón és osztrák kettős állampolgár Kujtim Fejzulai egyedül, tettestársak nélkül követte el a 4 ember halálával és 23 ember megsebesülésével járó merényletet. Ugyanakkor nem kizárt, hogy egy kiterjedt radikális iszlamista hálózat tagja volt.

A Guardian cikke szerint ennek a hálózatnak a felderítésén dolgoznak most nagy erőkkel az osztrák nyomozó hatóságok: 18 helyszínen tartott házkutatás után 14 embert vettek őrizetbe a merénylettel összefüggésben, köztük két svájci állampolgárt is, akikkel Fejzulai korábban Zürichben találkozott.

Az osztrák terrorelhárítás munkáját azonban most sok kritika is éri, ugyanis nagyon úgy tűnik, hibáiknak szerepe van abban, hogy a hétfői támadást nem sikerült megakadályozni. Tegnap írtuk, hogy kiderült: az Iszlám Államhoz való csatlakozási kísérlete miatt korábban már elítélt Kujtim Fejzulai Szlovákiában kísérelt meg lőszert vásárolni a merényletet megelőzően. A szlovákok azt állították azonnal értesítették az osztrák hatóságokat a vásárlási kísérletről.

Azóta az osztrák hatóságok elismerték: tudtak Fejzulai gyanús tettéről, de nem tettek lépéseket a kivizsgálására.

Az osztrák igazságügyi minisztérium szerdán azt állította a Guardiannek, hozzájuk már nem jutott el a fegyvervásárlási kísérletről szóló információ, pedig ez elegendő ok lett volna, hogy Kujtim Fejzulait azonnal letartóztassák. Az osztrák kormány szerdai ülésén tárgyalta, hogy a körülmények ismeretében vajon megelőzhető lett volna-e a bécsi terrortámadás, de hivatalos verdiktről egyelőre még nincs hír.

Közben megszólalt Fejzulai egykori ügyvédje is. Nikolaus Rast, aki a merénylet után rögtön lelőtt elkövetőt védte annak korábbi perében, a Bildnek azt mondta, a mindössze húsz éves fiú könnyű prédája lehetett szélsőséges iszlamista csoportoknak, mert nem igazán találta a helyét a társadalomban. Ide-oda vetődött, nem jött össze neki egy tanonci pozíció sem, amit nagyon szeretett volna.

Nem is olyan könnyű a megelőzés

A bécsi terrortámadás apropóján érdekes cikket közölt a német Deutsche Welle arról, miért is nem olyan könnyű megelőzni az ausztriaihoz, vagy éppen a kelet-németországi Drezdában történt október eleji késeléshez hasonló terrortámadásokat.

Németországban 2020 szeptemberében 627 „potenciális terroristát” tartottak számon a hatóságok, közülük azonban csak a legveszélyesebbeket van lehetőségük folyamatosan megfigyelni. Ehhez ugyanis személyenként 25-30 ember munkájára volna szükség, ekkora kapacitása pedig nincs a rendőrségnek. Letartóztatni pedig csak akkor lehet a veszélyesként nyilvántartott embereket, ha elég erős bizonyíték van arra, hogy bűncselekményt készülnek végrehajtani.

Az említett drezdai támadással gyanúsított Abdullah al-H. például nem sokkal a merénylet után szabadult a börtönből szintén iszlám radikalizmus miatt, a büntetése letöltése során részt vett egy „deradikalizációs” programban is. Ennek ellenére továbbra is veszélyesnek látták a hatóságok, így szabadulása után naponta jelentkeznie kellett a rendőrségnél, a lakása ajtajához pedig rejtett kamerát szereltek. De még így sem sikerült észrevenniük, hogy Abdullah al-H. két késkészletet vásárolt a boltban a merénylet elkövetése előtt két nappal, ami elegendő ok lett volna a lekapcsolására, így a merénylet megelőzésére.

Hogy a bécsi merényletet elkövető Kujtim Fejzulait feltételesen szabadlábra bocsájtották az ISIS-hez való csatlakozási kísérlete után, azt már Karl Nehammer belügyminiszter és Sebastian Kurz osztrák kancellár is kritizálták. Azt mondták, Fejzulai megtéveszthette a mentorait, akik így nem vehettek észre rajta bizonyos „radikalizálódásra figyelmeztető jeleket”. Ez „komoly rendszerhibákra mutat rá” szerintük az osztrák büntetés-végrehajtási és reintegrációs rendszerben.