Ahhoz képest, hogy Rogán Antal minisztériumához évről évre több terület tartozik, a miniszter alig szerepel a nyilvánosság előtt, a parlamentben sem válaszol kérdésekre. Ilyen ritka alkalom volt az Igazságügyi bizottság keddi ülése, ahol többen is kérdezték arról, miért kellett 11,5 milliárdot elkölteni a Nemzeti Konzultációra, amiből nagyjából annyi derült ki, hogy a magyarok nincsenek a szigorítások ellen. A sajtót egyébként ide sem engedték be, csak a Parlament egyik eldugott terméből lehetett követni egy zártláncú videórendszeren.
A miniszteri meghallgatáson Rogán onnan indult, hogy a korábbi kormányok az emberek helyett inkább az IMF-re hallgattak. A miniszter azt is vitatta, hogy a legutóbbi konzultáció ilyen sokba került volna. Rogán szerint az ellenzéki képviselők a kormány többi kommunikációs költését is beleszámolják a költségekbe, mivel ezeket egy keretszerződéssel bonyolítják le. „A nemzeti konzultáció kapcsán pontosan ugyanannyit költöttünk, mint az előző nemzeti konzultációknál bármikor.
És annak a pénznek minden forintja egyébként idehaza kerül hasznosításra. Itthoni munkavállalókat támogat, egy jelentős része például a postához kerül, mert ők végzik a postázást és ők juttatják vissza hozzánk az emberek válaszait és a leveleket.
Ha sajnálják a posta támogatását, akkor csak azt szeretném megkérdezni: melyek azok a külföldi szereplők, amelyek a posta vetélytársai, akiket önök a maguk részéről szívesebben támogatnak?”
A minisztériuma által végeztetett közvélemény-kutatások költéseiről azt mondta, hogy ezeket mindig nyilvánosságra hozzák, ahogy arra törvény kötelezi őket. Viszont szerinte azt már nem kell összeválogatniuk, hogy melyik kérdésre mennyit költöttek. „Jó néhány közvélemény-kutatást is kiadtunk annak ellenére, hogy én a közvélemény-kutatást én döntéselőkészítő dokumentumoknak tartom, és azt gondolom, hogy ezek nem tartoznak a politikai ellenfeleinkre. Kíváncsi lennék, hogy a DK költségvetéséből készülő közvélemény-kutatásokat nyilvánosságra hozzák-e” - magyarázta Rogán.
Szóba került az is, hogy a járvány idején vajon továbbra is ennyit kell-e költeni a kormányzati kommunikációra. Például csak augusztusban 7 milliárd forintot csoportosítottak át a Gazdaságvédelmi Alapból propagandára.
De Rogán szerint így is megéri, főleg Győrfi Pál miatt. „Lehet azt mondani, hogy egyébként a kormányzati kommunikációs tevénykenység járványidőszakban felesleges, de szerintem Győrfi Pál videóiból és a hozzá kapcsolódó kommunikációs tevékenységből is sok magyar embernek sikerült megtanulnia, hogy egyébként mit kell tenni a válság idején. Én azt gondolom, hogy bizonyos értelemben ez fontos volt” - mondta a miniszter. Végül megjegyezte azt is:
„Azt meg csak úgy csendben teszem hozzá, hogy jónéhány olyan baloldali médium van, a Népszavát is beleértve, de akár az RTL Klubig vagy az ATV-ig bezárólag, aki ha ebben az időszakban nem részesült volna a kormányzati kommunikációs költésekből, akkor nehezebben tudta volna sikersen zárni ezt az évet.”