Nők a kormánynál, ravasz zsarnokról cikkező képviselők, belenyugvás

Feliratkozás a Reggel 4 hírlevélre

Ha minden hétköznap reggel tudni akarod, amit aznap tudni kell, add meg az e-mail címed!

Megdöbbent, hitetlenkedő, szenzációs jó reggelt kívánunk!

Megtörténet az, amire talán senki sem számított: a világ legnagyobb demokráciájában a választáson vereséget szenvedett elnök stábja három hét után már több jelét adja annak, hogy esetleg mégis hajlandó január elején lelépni! Miután Pennsylvania és Nevada állam is megerősítette Joe Biden győzelmét, a Trump-adminisztráció hivatalvezetője, Emily Murphy hivatalosan megnyitotta az átadás-átvétel költségeit fedezni hivatott állami büdzsét.

Trump ettől még mindig saját győzelméről twittel, de ez már így lesz élete végéig, alighanem. Közben megkegyelmezett két pulykának, Hálaadás alkalmából.

Joe Biden Wilmingtonban bejelentette kormánya legfontosabb tagjait. A leendő külügyminiszter (Secretary of State) személyére már hétfőn fény derült: Antony Blinken, az egykori budapesti nagykövet, Donald M. Blinken fia, Biden egyik legközelebbi és legrégebbi munkatársa, a kiszámítható és elkötelezett szövetségi politika híve irányítja majd az amerikai diplomáciát. Ez nem nagy meglepetés, és elég rossz hír Orbánéknak, de az is lehet, hogy még örülnek is neki: most aztán megint lehet teliszájjal sorosozni. (Az idősebb Blinken és felesége például a CEU Nyílt Társadalom Archívumának névadója.) 

A Biden-kormányban minden korábbinál több nő kap szerepet. Az alelnök, Kamala Harris mellett a hírszerzéseket felügyelő miniszter (főigazgató), Avril Haines és a pénzügyminiszter, Janet Yellen is nő. A volt FED-elnök Yellen személyét bizakodással fogadták a piacot, a tőzsdék új csúcsra emelkedtek kedden. (A párt sandersista balszárnya kevésbé boldog.)

Érdekes még a leendő belügyminiszter személye: a kubai származású Alejandro Mayorkas az első latino ezen a poszton. A bevándorlási kérdések is hozzá tartoznak majd. Biden egy kedd esti interjújában azt modta, egyik első dolga lesz beiktatása után az új bevándorlási törvény (immigration bill) benyújtása, ami elindítja 11 millió tisztázatlan státuszú (undocumented), első sorban dél-amerikai bevándorló  állampolgárrá válásának folyamatát.

Az amerikai politikában várható változásokról készített podcastot a magyar Helsinki Bizottság blogja, Fehér Zoltán politológus, Meszerics Tamás történész, amerika-szakértő és Tábor Áron szakíró részvételével.

Ellenzéki EP-képviselők kemény fellépést sürgetnek a ravasz zsarnokkal szemben

Alig jutott nyugvópontra a George Clooney filmszínész és a magyar kormány között kirobbant korlátozott, verbális atomháború, máris a német Die Zeit hírmagazinban bontakozott ki újabb Orbán-ügyi frontvonal, ezúttal az egyesített magyar ellenzéki publicistacsapatok (DK, MSZP, Jobbik) fejlődtek föl a brit-német liberális újságíró, Alan Posenerrel szemben.

Posener ugyanis arról írt cikket a Zeitbe, hogy az EU-nak nem érdemes keménykednie Magyarországgal és Lengyelországgal szemben a jogállamisági követelmények és a blokkolt költségvetés miatt, mert ez csak az uniót bomlasztó populistákat erősíti hoszabb távon. Posener szerint az EU-nak akkor is inkább engednie kellene, ha ez most Orbánék győzelmének tűnne. A német-brit szerző szerint mindenki jobban jár, ha a két országot megpróbálják benn tartani a közösségben, mintha elindul egy határozott szakítási folyamat.

A cikkre hárompárti bizottság (Dobrev Klára, Gyöngyösi Márton, Ara-Kovács Attila, Molnár Csaba, Rónai Sándor és Ujhelyi István – a DK, az MSZP és Jobbik EP-képviselői) írt választ (csattanósat) a német lapba, különösen ravasz, erőszakos zsarnoknak nevezve, Sztálinhoz és Hitlerhez hasolítva Orbánt, és kemény fellépésre biztatva az uniót. 

„Nem lehet, hogy több száz millió európai állampolgár érdekével ellentétesen Orbánt és társait finanszírozzák, vagy ha mégis, Európa ismét egy olyan hibát követ el, ami könnyedén az EU végét jelentheti” – írják az apokaliptikus vízióktól gyötört szerzők. A Momentum EP-képviselői nem írták alá a cikket.

Koronavírus: túl a csúcson?

Átlépte a hatvanmilliót a világszerte regisztrált covidesetek száma, a 1,5 milliót közelíti a halálos áldozatoké. A világszintű statisztikákból mintha már az rajzolódna ki, hogy túl vagyunk a tetőzésen. Mindenki a vakcinákat várja, mostmár naponta három-négy bejelentés jön újabb sikeres tesztfázisokról, még biztatóbb eredményekről. Az oroszok már az árat is közölték.

A hazai adatok még nem tűnnek nagyon megnyugtatónak, a települések 91 százalékán már van fertőzött. Már amennyit közölnek. A botrányosan használhatatlan kormányzati covidoldal helyett érdemes mostantól a 444 koronavírus-statisztikai összefoglalóját követni, amely a kormány által közölt, hivatalosa adatokat próbálja értelmesebb, használhatóbb, áttekinthetőbb grafikonokba, táblázatokba rendezni.

Tavasszal hetekre leállt a magyar gazdaság a sokkal enyhébb járvány miatt, most viszont a turisztikai és vendgélátószektor kivételével szinte minden megy tovább, az ipari üzemek termelnek. A munkáltatók mostanra saját kézbe vették a tesztelést és kontaktkutatás, szigorú járványügyi szabályokat alkalmaznak. A munkások pedig belenyugodtak, hogy előbb-utóbb megfertőzödhetnek.

Kövér László szerint karácsonyig nem lesz további szigorítás Magyarországon járványügyben, viszont lazítást sem ígér még senki. Franciaországban, ahol egyébként elég súlyos a helyzet, és szigorú lakhelyelhagyási tilalom van érvényben, az ünnepekre enyhítenek.

És még: