Koronavírus-számok Magyarországon 11/28/2021
Elhunytak 0 Σ 33 866
Kórházban 0 Σ 6 913
Fertőzöttek 0 Σ 1 068 888
Tesztek 0 Σ 8 298 820
Oltottak + 27 761 Σ 6 115 235
A legújabb trendek

Tavasszal érkezhet csak nagy mennyiségű oltóanyag Magyarországra

2020 december 14., hétfő 18:42

Angliában már oltanak, Amerikában is elkezdik, egyre több országban engedélyezik az első koronavírus-vakcinát, a Pfizer/BioNTech termékét.

Nálunk egyelőre sokkal több szó esik arról, hogy miért érdemes regisztrálni és kinél landolnak a kormányzatra bízott személyes adataink, mint arról, hogy mikor is kezdődik majd tömegesen a koronavírus elleni vakcinák beadása.

Ma az Operatív Törzs „tájékoztatóján” és Orbán Viktor parlamenti felszólalásában is az hangzott el, hogy december végén érkezik az első adag vakcina. Ez ugyanakkor még csak kis mennyiségű lesz, a lakosság tömeges oltása majd csak jövőre, akkor is leginkább tavasz közepén kezdődhet el.

Ez nagyjából az a menetrend, amiről még november 10-én nyilatkozott Orbán Viktor a köztévében egy uniós egyeztetés után. Akkor a miniszterelnök azt mondta, hogy december végén, januárban az EU-ból biztosan, és talán máshonnan is jön majd valamennyi, korlátozott mennyiségű vakcina. Tömeges szállítás pedig áprilisban várható.

Az más kérdés, hogy Orbán aztán a Kossuth Rádióban másfél hete brüsszeli bénázást emlegetett, amiért Nagy-Britanniában hamarabb kezdenek oltani. Szerinte ez a Brexit előnye volt a briteknél. Ami nem igaz, a britek még bent vannak az EU-ban, annyi történt, hogy a saját hatóságuk villámgyorsan engedélyezte a Pfizer/BioNTech vakcinát, majd az amerikaiak is gyorsan megadták az engedélyt.

Az Európai Gyógyszerügynökség nem ennyire gyors, december 29-éig ígérik az engedély elbírálását. Magyarország engedélyezhetné gyorsabban a vakcinát, de egyrészt ennek nálunk is elég szigorú szabályai vannak, és nem is jutnánk hamarabb oltóanyaghoz. A Pfizer szűkös gyártási kapacitása miatt különalkukra most semmi esély, a megrendeléseket már jó régen leadták. Az EU a tagországokkal történt egyeztetés után közösen jegyzett elő vakcinát a Pfizernél, amiből majd kapunk mi is. Magyarország összesen 17,5 millió adag vakcinát kötött le. Az első hullámban azonban ennek csak kis része, 50-100 ezer darab futhat be.

Ez az egészségügyi dolgozók, a közrend fenntartásán munkálkodók oltására talán elég lesz, valamint a nagy kockázatnak kitett, súlyos alapbetegséggel küzdők kaphatnak még, hogy megelőzzék a covid-fertőzést náluk.

Az oltóanyagok közül a Modernáé lehet a következő, amit engedélyez az Európai Gyógyszerügynökség, valamikor januárban. Velük is szerződést írt alá az EU, amint zöld utat kap a vakcina, ebből is érkezik egy adag hozzánk is, de még mindig nem annyi, amennyi a tömeges oltáshoz kell.

Az AstraZenecáé lehet a harmadik hullámban érkező oltóanyag. A brit gyógyszergyártó némileg lemaradt a Pfizer és a Moderna mögött, és most kezdenek együttműködésről tárgyalni az orosz vakcinagyártóval, hogyan tudnák kombinálni a hasonló technológiájú termékeiket.

Orbán novemberben az EU-s terveket ismertetve azzal számolt, hogy áprilisnál hamarabb nem várható tömeges vakcinaszállítmány az uniós csomagból, de tárgyalnak még orosz, kínai és izraeli vakcinákról. Az izraeliek valóban elkezdik az oltásokat már decemberben, de a Pfizertől vett első adag vakcinával.

Az oroszok elküldték a Szputynik dokumentációját és mintákat is az oltóanyagból, Kásler Miklós szavai szerint pedig felajánlották, hogy 5-10 ezer magyar is részt vehet a klinikai hármas fázisban. Ami náluk - szemben a Pfizerrel és a Modernával - még nem zárult le.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) szabályai elég szigorúak az engedélyeztetésnél, meg kell vizsgálni például a gyárat, az alapanyagokat, azok útvonalát, felhasználását. Voltak kint ugyan magyar szakemberek Oroszországban, és Szijjártó Péter külügyminiszter szerint „azt mondták, a lehető legfejlettebb technológiával találkoztak”, ez még korántsem biztos, hogy elég az engedélyeztetéshez. (A törököket például nem győzte meg az orosz gyártási technológia.)

Ráadásul ha valamiért mégis szupergyorsan engedélyezi is az OGYÉI az orosz vakcinát, ott is gyártási kapacitási problémák vannak. Arról korábban beszélt Szijjártó, hogy felajánlottuk azt is, hogy beszállnák a gyártásba is, de erre nyilvánosan az oroszok nem mondtak semmit.

Szijjártó azt is mondta, hogy három kínai vakcináról is tárgyalunk, és az egyik már múlt pénteken elküldte az oltóanyaguk dokumentációját. A külügyminiszter szerint ez alapján a magyar szakemberek nekiláthatnak az engedélyeztetési vizsgálatnak. Szakemberek lapunknak azt mondták, hogy pusztán dokumentáció alapján egészen biztosan nem fog adni engedélyt az OGYÉI a kínai vakcinára.

Ha áprilisban tényleg lesz lehetőség a tömeges oltásra, akkor nagyon fontos lenne, hogy sokan be is oltassák magukat. Minimum 50 százalékos átoltottság kellene ahhoz, hogy kialakuljon a vírussal szembeni védettség a társadalomban.

És időt kell majd hagyni arra is, hogy a beoltottakban kialakuljon a védettség. A Pfizer oltóanyagáról például egyelőre azt lehet tudni, hogy az első után kell egy emlékeztető oltás is. A klinikai teszt hármas fázisában, 21 nap különbséggel oltottak.

Már az első dózis beadása után kialakult valamilyen védelem a szervezetben, a második dózist követően 7 nappal már 95%-os a vakcina hatékonysága. Vagyis azért négy hét egészen biztosan kell a védelem kialakulásához, de jó esetben már előbb is kifejti a hatását az oltóanyag.

Ami azt jelenti, hogy az oltóanyagok első, decemberi megérkezése után még tartósan fenn kell tartani járványügyi szabályokat.