Egy fuvarozásra alapított cégnek fizetett a legtöbbet a külügy a lélegeztetőgépek beüzemeléséért

Két vállalkozást bízott meg a Külügyminisztérium a nyáron beszerzett lélegeztetőgépek beüzemelésére. De fura módon a nagyobb falatot a megbízásból egy olyan cég kapta meg, aminek korábban alig volt árbevétele és eredetileg fuvarozásra alapították. A hvg.hu által megszerzett szerződésekből derült ki, hogy az orvosi diagnosztikai piacon régóta jelen lévő Endo Plus Kft. melett feltűnt az eredetileg közúti fuvarozással foglalkozó Pannon Cargo & Sped Kft is. Az utóbbinak ráadásul két éve még egyáltalán nem volt bevétele, tavaly is csak 450 ezer forintot produkáltak.

Ehhez képest a minisztérium mégsem a tapasztaltabb céget részesítette előnyben: a szerződésekből kiderült, hogy amíg az Endo Plus bruttót 1,5 milliárdos keretösszere szerződtették le, addig a Pannon Cargo & Sped már egy 2,7 milliárd forint keretszerződést húzhatott be. A megbízási díjak és a mennyiségek összevetéséből a lap arra jutott, hogy a Pannon Cargo nagyjából ugyanazért az összegért kevesebb mint feleannyi gép felkészítésére és beüzemelésére köteles, mint a régóta a piacon lévő Endo Plus. Az Endo Plus szettenként 768 ezer forintos szolgáltatási díjával szemben a Pannon Cargónál egy teljes szett beüzemeléséért közel 1,8 millió forintot kérnek.

A lap arra is kitér, hogy amikor a Pannon Cargó a szerződésben meghatározott, 830 lélegeztetőre szóló 1,34 milliárd forintos minimumlimitet úgy érte el 3 hét alatt, hogy a teljes, 6 millió eurós keretet kimerítette, akkor a minisztérium 12 millió euróra emelte a keretösszegét, így a raktározásra és beüzemelés előtti javításokra számolt költségekkel együtt az eredeti keretösszeg 6 milliárd forintra nőtt. Igaz, ekkor szettenkénti szolgáltatási díj viszont 862 ezer forintra csökkent, ami így is magasabb maradt, mint a tapasztaltabb cégé.

A cikkben úgy számoltak, hogy a 15683 lélegeztetőgép majdnem fele már biztosan átmehetett a Pannon Cargo és/vagy az Endo Plus kezén, miközben csak 957 ment ki az intézményeknek, 5318-pedig raktárakba szállítottak. Így arra jutottak, hogy az állam „nemcsak irracionális mennyiségű lélegeztetőgépet vett feleslegesen százmilliárdokért, de a beérkezettek közül szintén észszerűtlenül sokat bontatott fel, nézetett át, állíttatott be és raktároztat közülük”.(HVG)