Fél éve még világos volt, hogy mi a siker mutatója a járványkezelésben
A koronavírus-járvány második hullámának elején, szeptemberben Orbán Viktor azt mondta, a védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri. Teljesen világos volt, hogy az egymillió főre eső halálos áldozatokat kell megszámolni ahhoz, hogy megmérjük ezt a sikert. Ebben a - Gulyás Gergely szerint is - meglehetősen ízléstelen versenyben Magyarország nagyon jól állt, ahol lehetett, össze is hasonlították az adatokat más, főképp nyugat-európai országok adataival.
Aztán elindult a járvány harmadik hulláma. Ez a mutató, melyhez ragaszkodtak a kormányzatban, egyre sötétebb képet kezdett festeni a magyar járványkezelés teljesítményéről, világviszonylatban nálunk lett az egyik legrosszabb az egymillió főre számolt halálozás.
Ezért mostanra előkerült egy másik adat, amely Gulyás Gergely szerint az egyetlen objektív összehasonlítási mód, és amely miatt Orbán Viktor március 15-én elmondhatta, hogy Magyarországon „a sikeres járványkezeléssel mutatunk példát a következő nemzedéknek.”
Orbán: A sikeres járványkezeléssel mutatunk példát a következő nemzedéknek
"Ha ők kerülnek bajba, legyen mire visszaemlékezni, hogyan volt az 2021-ben, amikor a mi szüleink és nagyszüleink álltak helyt egy nehéz helyzetben.”
Gulyás Gergely: Ezt a méltatlan vitát az elhunytak számáról nem javaslom folytatni
Pedig a második hullám elején Orbán Viktor azt mondta, hogy „a védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri”.
Sehol a világon nem regisztrálnak annyi koronás halottat lakosságarányosan, mint Magyarországon
Az emelkedő magyar halálozási görbe meghaladta a csehországit.
Rekordideje kormányon: a második világháború óta nem ment ez másnak Olaszországban
Giorgia Meloni túlszárnyalta Berlusconit, a választások előtt viszont egy volt tábornok helyezi nyomás alá a szélsőjobbról. Hogyan tudott a tinédzserkora óta politizáló, Tolkien-rajongó, egykor radikális politikus ilyen sokáig hatalmon maradni, és mit jelent a sokat emlegetett mérséklődés? Meloni pártjának tengerparti ünnepségén jártunk Bariban, ahol résztvevőket, ellentüntetőket és újságírókat is kérdeztünk.
Az „Orbán-bábokról” és a választás utáni furcsa lottónyeremény-sorozatról kérdeztük Magyar Pétert
A miniszterelnök és Vitézy Dávid sajtótájékoztatóján a 444 is kérdezhetett, két témában.
Tudatosan választhatta az igazgató a bicskei gyermekotthont, hogy visszaéléseket követhessen el
A felelősök megnevezésén túl mit lehet tanulni a bicskei esetből? Hogyan alakítaná át a kormány a gyerekvédelmi rendszer működését? Erről beszélgettünk Gyurkó Szilviával, gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral.
Elöntötték a testnedvek a magyar slágerlistákat
Van, aki „az elveivel szembemenve tudja őket kedvelni”, másnak viszont már sok, amit a magyar zenei mainstreamben hall mostanában. A BME-napokon jártunk utána, hogy mennyire tudnak menni a fiatalok az olyan top előadók zenéivel és dalszövegeivel mint KKevin, Vini és Desh.
Csunderlik Péter: A Tanácsköztársaság idején Hatvanpusztából tuti gyerekotthont szerveztek volna
A Magyar-kormány már hosszabb ideje regnál, mint amennyi ideig a Tanácsköztársaság tartott. A fideszes mitológiában a Tisza Párt rendszerét rendszeresen hasonlítják a 133 napot megért proletárdiktatúrához. Erről az összehasonlításról beszélgettünk a 444 stúdiójában Csunderlik Péter történésszel.