Fél éve még világos volt, hogy mi a siker mutatója a járványkezelésben
A koronavírus-járvány második hullámának elején, szeptemberben Orbán Viktor azt mondta, a védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri. Teljesen világos volt, hogy az egymillió főre eső halálos áldozatokat kell megszámolni ahhoz, hogy megmérjük ezt a sikert. Ebben a - Gulyás Gergely szerint is - meglehetősen ízléstelen versenyben Magyarország nagyon jól állt, ahol lehetett, össze is hasonlították az adatokat más, főképp nyugat-európai országok adataival.
Aztán elindult a járvány harmadik hulláma. Ez a mutató, melyhez ragaszkodtak a kormányzatban, egyre sötétebb képet kezdett festeni a magyar járványkezelés teljesítményéről, világviszonylatban nálunk lett az egyik legrosszabb az egymillió főre számolt halálozás.
Ezért mostanra előkerült egy másik adat, amely Gulyás Gergely szerint az egyetlen objektív összehasonlítási mód, és amely miatt Orbán Viktor március 15-én elmondhatta, hogy Magyarországon „a sikeres járványkezeléssel mutatunk példát a következő nemzedéknek.”
Orbán: A sikeres járványkezeléssel mutatunk példát a következő nemzedéknek
"Ha ők kerülnek bajba, legyen mire visszaemlékezni, hogyan volt az 2021-ben, amikor a mi szüleink és nagyszüleink álltak helyt egy nehéz helyzetben.”
Gulyás Gergely: Ezt a méltatlan vitát az elhunytak számáról nem javaslom folytatni
Pedig a második hullám elején Orbán Viktor azt mondta, hogy „a védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri”.
Sehol a világon nem regisztrálnak annyi koronás halottat lakosságarányosan, mint Magyarországon
Az emelkedő magyar halálozási görbe meghaladta a csehországit.
Félnek a rendőröktől, de a jövőjüket még jobban féltik
Élesben néztük meg Párizsban, hogy néz ki közvetlen közelről a diáktüntetésnek indult, megélhetési tömegdemonstrációvá váló, a hírekbe a fosztogatások miatt bekerülő tiltakozási hullám. Miért vannak az utcán, mit szólnak az erőszakos jelenetekhez, hogyan reagálnak a rendőrök? Helyszíni videóriport.
Hogy került Lezsák Sándor neve az ügynökaktákba?
Mit jelent, hogy valakit hazafias alapon szerveztek be és, hogy találták ki ügynökök sokszor fura fedőneveit? Többek között erről beszélgettünk Szekér Nóra történésszel, aki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában dolgozik.
Puhatestűzés, Don Hatvanpuszta és ügynökakták a parlamentben
A papírokon mindig mások neve szerepel, és amikor jön a baj, a maffiafőnök minden további nélkül feláldozza azokat, akik helyette írtak alá, mondta Magyar Péter a parlamentben, ahol két hét szünet után újra heves napirend előtti vita jött össze.
Kimész a domboldalra, kitermelsz magadnak vályogot, elkészíted az otthonod
Elegük lett a városi létből, a Nógrád megyei Béren az otthonukat is maguknak készítik el, „mint a madarak”.
„Olyan hangot képviselek, amivel nem nagyon találkozni a tévében”
Sapkás Piréz youtuberként találta meg egy kereskedelmi tévés műsor, az Árulók szereplői között. Volt már éles vitája Gulyás Mártonnal és Vona Gáborral is, de miért megengedőbb közben a fideszes influenszer Vasvári Viviennel? Interjú a videóssal, aki szerint a magyar társadalomban még mindig ott vannak azok a dolgok, amik megágyaztak a Fidesznek.
