• Sok szülő nem engedi a gyerekét iskolába jövő hét hétfőn, de van olyan pedagógus is, aki szintén azon gondolkodik, hogy nem megy be dolgozni.
• Az iskolák sok helyen megértőek, és elfogadják a gyerekek hiányzását, van, ahol hibrid oktatással is igyekeznek majd segíteni az otthonmaradókat.
• A szülők rettegnek, hogy a gyerekeik megfertőződnek.

A kormány döntése szerint április 19-én kinyitnak az általános iskolák, május 10-én pedig a középiskolák. A nyitás ellen tiltakoztak pedagógusszervezetek és diákszervezetek, és a járványügyi adatok sem azt mutatják, hogy itt az ideje a nyitásnak. Bár a pedagógusokat hosszas könyörgések után elkezdték beoltani, de ahhoz, hogy védettség alakuljon ki náluk, az oltás után 2-3 hétnek kellene eltelnie, ez viszont sok általános iskolás tanárnál nem fog teljesülni. A rossz járványügyi adatok mellett pedig egyre több hír jelenik meg arról, hogy már egyre több gyerek kerül kórházba koronavírus-fertőzéssel.

Nem engedik a gyerekeket iskolába

Egy 5 gyermekes anyuka, Szilvia már most biztosan tudja, hogy sem a két középiskolás, sem a két általános iskolás gyerekét nem fogja április 19-én iskolába engedni, mert nem tartja biztonságosnak. A kisebb gyerekének az osztályfőnöke ráadásul pár napja halt meg koronavírusban, így ez csak tovább növeli a félelmüket. Ezt mindkét iskola igazgatójának meg is írta. A középiskola igazgatója eleve megadta ezt a lehetőséget a szülőknek, de az általános iskola intézményvezetője is megértő volt.

A tanárok viszont már most közölték, hogy mivel jelenléti oktatás van, nem tudják digitálisan is tanítani azokat, akik nem mennek be, ezért ezt a szülőknek kell megoldaniuk. Mindössze annyi segítséget kapnak, hogy a KRÉTÁ-ba a tanárok feltöltik a házi feladatokat, és leírják, mit vettek az órán aznap.

Szilvia szerint ezért nem könnyű ezt az utat választani, hiszen a részéről is sokkal több munkát igényel, együtt kell tanulnia a gyerekekkel. Neki viszont ebben van már gyakorlata, mert már ősszel sem engedte iskolába a gyerekeit, és akkor is sikerült úgy megoldani, hogy ne kelljen osztályozó vizsgát tenniük: év közben többször is bementek a gyerekek dolgozatot írni, hogy legyen minden tantárgyból jegyük.

Szilvia azt mondja, hogy ő ebben az évben már nem engedi a gyerekeit iskolába, amivel egyrészt megvédi őket, de másrészt tudja, hogy a gyerekeknek rossz, hogy kilógnak a sorból, ha adott esetben ők az egyetlenek, akik nem vesznek részt a jelenléti oktatásban.

Zsuzsanna szintén nem engedi be idén már iskolába sem a nyolcadikos, sem a tizenegyedikes gyerekét. Szerinte sokkolóak a járványügyi adatok, a brit mutáns fertőzőképessége sokkal nagyobb, mint az eredeti vírusé, és egészséges emberek halnak meg. A gyerekeinek légúti allergiájuk van csak alapbetegségként, de azt mondja, akkor sem engedné őket iskolába, ha az nem lenne.

Szerencsére az osztályfőnök náluk nem csak pozitívan reagált erre, de a hibrid oktatást is elkezdte megszervezni, ugyanis már a szülők 15 százaléka jelezte, hogy orvosi igazolás mellett nem fogják vinni a gyerekeiket április 19-én. Judit a 9, a 14 és a 16 éves gyerekét sem engedi iskolába április 19-én, de az iskolaigazgatók sem szívesen nyitnak ki. Például a fia gimnáziuma még a kormánydöntés előtt bejelentette, hogy ők biztosan nem fognak kinyitni április 19-én.

Judit kisfiának általános iskolájában a szülők nagy része, a tanárok és az igazgató is ellenzik az iskolanyitást, aminek az egyik oka, hogy az igazgató jelenleg is koronavírusos, így az értekezleteken sem tudott részt venni. A Szülői Munkaközösség felmérte, hogy a szülők mit szeretnének: 81 vinné, 186 nem vinné a gyerekeket iskolába április 19-én. Az igazgató, aki lázasan fekszik otthon a családjával együtt, megüzente a szülőknek, hogy leigazolja a hiányzásokat, de hibrid oktatást sajnos nem tud biztosítani az otthonmaradóknak.

Féltik a gyerekeket

Nagyon sok szülő azzal kapcsolatban írt nekünk, hogy mennyire féltik a gyerekeiket, amiért a vírusvariánsok már rájuk is veszélyt jelentenek.

Rácz Beatrixnek egy 4. és egy 7. osztályos gyerekét is várja hétfőn az iskola, de az édesanya egyelőre még bizonytalan, hogy mit fog tenni. A nyitást mindenesetre egyértelműen elítéli.

Szerinte a legnagyobb baj, hogy az általános iskolás korú gyerekek nem fogják tudni a járványügyi szabályokat betartani, így nagyon könnyen megfertőződhetnek. Amiatt is aggódik, hogy bár beoltották a tanárokat, ettől még ők is terjeszthetik a vírust. Novemberben a kisfiának az egyik tanítónője végigfertőzte az első sorban ülő 7 gyereket, köztük az ő fiát is.

„Az első és a második hullámban kevésbé aggódtam a gyerekeim miatt, de most olyanokat lehet hallani, hogy gyerekek vannak lélegeztetőgépen. Még sosem féltettem annyira őket, mint most, hogy kinyit az iskola” - mondja.

Beatrix a szülők csoportjában készített egy szavazást, hogy megtudja, a többiek hogyan vélekednek a nyitásról. Ez azt mutatta, hogy 27 szülőből 22 nem szívesen engedné vissza a gyerekét az iskolába, mindössze 1 mondta, hogy igen, 4 ember pedig nem reagált.

Az édesanya szerint ebben a tanévben már nem kellene kinyitnia az iskoláknak, de azt sem érti, hogy ha már mindenképpen nyitni akarnak, akkor miért nem várják meg a május 10-ét, amikor a középiskolák is kinyitnak. Beatrix arra is gondolt, hogy igazolja a gyerekei hiányzását, ha úgy döntene, nem küldi be őket, de ehhez már a második hullámban is negatívan állt az iskola igazgatója. Az igazgató még ősszel azt mondta, hogy orvosi igazolást sem fogad el, csak azért, mert a szülő fél. Most még nem tudja, hogy másképp vélekedik-e az intézményvezető.

Van olyan szülő is, aki nem tudott az egyik vagy a másik oldal mellett állást foglalni, mert szerinte vannak a nyitás ellen és mellett szóló érvek is. Lilla gyereke 5. osztályos, és egyrészt szeretné, ha a gyereke többet érintkezne szociálisan, másrészt úgy látja, hogy a digitális oktatás sokkal nehezebb is, jobban lehet tanulni a frontális oktatásban. Annyiban viszont az iskolanyitás ellen van, hogy félti a pedagógusokat. Az iskolájukban nincs állandóan takarító, a vécépapír is már délelőtt 10-re elfogy, ezért a higiéniai feltételek sem teljesülnek. Ő végül úgy döntött: „meghajlok a nép akarata előtt, csak döntsenek, és mondják a «tutit», hogy merre lépjek.”

Ez már a tanároknak is sok

Mariann 40 éve dolgozik pedagógusként, és azt mondja, sok mindent látott már a pályája során, de ez már neki is sok. Bár ő már megkapta az oltást, azon aggódik, hogy lehetetlen lesz betartani a járványügyi szabályokat, amikről kis számításokat is végzett.

„Most leginkább az foglalkoztat, hogy hogyan fogjuk megoldani az iskolák nyitásakor azt, hogy egy emberre 10 m² terület jusson, ugyanis a kormány azt a rendeletet hozta, hogy a boltban minden 10 m² területen lehet egy ember. Na most, számoljunk csak: egy tanterem körülbelül 4x5 méter, akkor ez 20 m². Akkor hogy is van ez? Két gyerek, plusz a tanár. Már nem jó, nincs meg a megfelelő légtér, az osztálylétszám pedig 20 fő” - írja Mariann, aki ugyan be van oltva, de szerinte ez még nem jelenti azt, hogy nem betegedhet meg.

Egy másik általános iskolai pedagógus pedig leginkább attól tart, hogy ő hiába van beoltva, ettől még megfertőzheti a gyerekeket, akik akár a családtagjaiknak is hazavihetik a vírust. Emiatt azon gondolkodik, hogy bemenjen-e jövő hét hétfőn dolgozni.

„Komoly lelkiismereti dilemma, hogyan döntsek: engedelmeskedjek, induljak neki a családom akarata ellenére, vagy okozzak plusz munkát a munkatársaimnak, akik helyettesíteni kényszerülnek, és várjak még legalább egy hetet az első oltás után? Azt, hogy a szülők mit gondolnak, csak sejtem, de nem mertem még megkérdezni, nehogy «lázítsak». Ha ők kérdeznek, őszintén fogok válaszolni, józan belátásom szerint. Ha nem engedik a gyerekeiket iskolába, szemrebbenés nélkül igazolni fogom a mulasztást” - mondja.

Egy másik pedagógus, Mária a higiéniai feltételeket nem látja biztosítottnak az iskolájukban. A takarítónők csak bizonyos időszakokban vannak jelen az intézményben, és kevesen is vannak, a tanároktól pedig nem elvárható, hogy fertőtlenítsenek a gyerekek után. Emellett szerinte a diákokat is nagyon nehéz arra rávenni, hogy betartsák a járványügyi korlátozásokat, főleg a folyosón, ahol óhatatlanul is találkoznak. Másrészt a diákok mosdójában nincs meleg víz, ezért nagyon nehéz őket rávenni, hogy mossanak kezet.

Szerinte a tanítás szempontjából sincs értelme már idén visszamenni az iskolába, ugyanis szerinte az oktatás minőségének már lőttek.

„Tök felesleges nyitni a suli, mert mire visszarázódnak, az két hét, az elmaradt dolgokkal és az aktuális tananyaggal pedig végigtrappolni felesleges, mert nem hatékony, átesik az agyukon” - vélekedik.

Turcsik Viktor, a budaörsi Hermann Ottó Általános Iskola igazgatójával épp egy tanári értekezlet után sikerült beszélnünk, aminek a fő témája az újranyitás volt. A pedagógusok nem értik, hogy miért az oltottak számához és miért nem a fertőzöttekhez van kötve a nyitás, de egyelőre még reménykednek, hogy holnap bejelentik, hogy mégsem nyitnak.

„Csak az elmúlt két napban 25-35 kikérőt kaptam a szülőktől, de már néhány pedagógus is jelezte, hogy nem szeretne április 19-én bejönni az iskolába. Nekik mit lehet mondani? Mit tudok mondani egy pedagógusnak, aki fél?” - magyarázza Turcsik.

Az iskola igazgatója ezért arra készül, hogy ha lesz nyitás, akkor biztosan kevesebb gyerekekkel és pedagógussal fog megtörténni. A károkat viszont majd csak akkor fogják tudni felmérni, és megoldást találni rá, de nem tartják lehetetlennek, hogy ha egy osztályból sokan hiányoznak, megpróbálnak hibrid oktatást bevezetni. Ennek csak az lehet az akadálya, hogy ha több osztályban is menni fog az órák streamelése, akkor azt az iskola internethálózata nem fogja bírni, mert nincsenek hozzá meg a megfelelő technikai feltételek.