Müller Cecília a címzettek közt felejtette Hadházyt, amikor megrótta a kollégáit, hogy nem jó indokkal pattintották le az adatkérést
2021 február 08., 07:09
Nem pattinthatják le indoklás nélkül az adatigénylőket az állami szervek
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő az Alkotmánybírósághoz fordult amiatt, hogy a hivatalos szervek a veszélyhelyzetre hivatkozva a korábbi harminc helyett akár kilencven napig is elhúzhatják a közérdekű adatok kiadását.
Ráadásul ezt még különösebben meg sem kell indokolniuk, elég annyit mondani: az adatigénylés határidőn belüli teljesítése veszélyeztette volna a hivatalos szerv veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatainak ellátását.
Ennek a legszebb példája, hogy még Müller Cecília is túlzásnak érezte ezt az indoklást, amikor a Nemzeti Népegészségügyi Központ lepattintotta Hadházy Ákos adatigénylését. Csak véletlenül a képviselőnek is elküldte a levelet, amiben azt írta: „Nincs erre jobb szövegünk? Ez a veszélyezteti a feladat ellátást, miért kell beleírni? Egyszerűen miért nem hivatkozunk a jogszabályra, hogy 45 nappal meghosszabbítjuk az adatszolgáltatást és kész. Köszönöm szépen! Cili”
Szél Bernadett szerint azonban „pont a titkolózás hátráltatja a védekezést, nem a közérdekű adatok átadása. Mindenki erre hivatkozott, szociális intézménytől kezdve az adóhivatalig, atomerőműig mindenki”.
Bár az Alkotmánybíróság hétfői határozata szerint a 90 napos határidő önmagában nem alkotmányellenes, de azt kiköti, hogy ez még nem jelentheti a válaszadási határidő automatikus meghosszabbodását a különleges jogrend időtartama alatt.
Vagyis ezentúl a hatóságoknak nem hivatkozhatnak általánosan a veszélyezteti a feladat ellátására, hanem
alaposan meg kell indokolniuk, milyen közfeladatának ellátása került volna veszélybe, ha a normál 30 napos határidőn belül válaszolnak az adatigénylésre. „A valószínűsítés nem jelenthet pusztán általános hivatkozást a járványra, hanem az esetlegesen ellátatlanul maradó közfeladatot ténylegesen nevesíteni kell. Ennek elmaradása ugyanis megkérdőjelezi a szabályozás szükségességét, ami a fentiek értelmében a jogkorlátozás feltétele” - írja a határozat.
A határozat elismeri azt is, hogy „a közérdekű adat megismeréséhez való jog esetében lényeges kérdés az időszerűség. Számos információ az idő múlásával veszít az értékéből, aktualitását veszti és nem, vagy csak kisebb mértékben képes hozzájárulni a közéleti véleményformáláshoz. Ugyan az Alaptörvényből nem olvasható ki rögzített határidő, de egyértelmű: egy abszurd módon hosszú (több hónapos, éves) válaszadási határidő teljesen ellehetetlenítené a közérdekű adatigénylés célját”.
Később megállapítják, hogy a koronavírus-járvány leküzdése, ezen belül az egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak a csökkentése, a károk enyhítése olyan célok, amelyek alkotmányosan igazolják a közérdekű adatok megismeréséhez való jognak a korlátozását is. De ez a korlátozó szabály csak szükséges esetben alkalmazható, vagyis a közérdekű adatok csak akkor tarthatók vissza 90 napig, ha tényleg igazolni tudják, hogy azok kiadása a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné.
Szél Bernadett az erről szóló posztjában felsorolta azokat az eseteket, amikor a védekezésre hivatkozva nyújtották el az adatigénylési határidőt: „A hosszabbítást kihasználva hogy várta be a válasszal a kormány a Budapest-Belgrád projekt szerződéseinek titkosítását, vagy hogyan titkolta el három hónapon keresztül Müller Cecília a szociális otthonok fertőzési adatait, a rendőrség pedig a családon belüli erőszak tragikus számait. A lista azóta bővült: most már az Oktatási Hivataltól kezdve az állami cégeken át Paks2-ig mindenki kapásból 45 napot kér, indoklás nélkül.”