Két orosz titkos ügynök Budapestről utazhatott a csehországi robbantás helyszínére

április 21., szerda 4:01

A Bellingcat nevű oldalt működtető elemzők kedden újabb részleteket közöltek a 2014-es csehországi merényletről, amelyben 58 tonna lőszert robbantottak fel, a raktár két dolgozójának halálát okozva.

A cseh miniszterelnök szombaton jelentette be, hogy hat évvel a robbanás után kiderítették, hogy a fegyverraktárat nem baleset érte, hanem az orosz katonai titkosszolgálat (GRU) követhetett el merénylet.

Konkrétan megnevezték a GRU 21955-ös ügyosztályát, ami a fedett külföldi akciókat intézi, illetve azt is, hogy a robbanás előkészítésében részt vehetett az ügyosztály két olyan ügynöke, akiket a 2018-ban Salisburyben elkövetett támadással gyanúsítanak a brit hatóságok. Ott Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynököt és a lányát mérgezték meg, illetve egy brit nő halálát okozták, aki véletlenül került kapcsolatba az idegméreggel. A Financial Timesnak brit titkosszolgálati források megerősítették, hogy a cseh kormány vádjai megállják a helyüket.

A cseh kormány megtorló gesztusokat is tett: kiutasítottak 18 orosz diplomatát Csehországból, kizárták a Roszatomot egy atomerőmű bővítésére kiírt tenderről, és kérték az EU tagállamait, hogy ők is utasítsanak ki diplomataként működő orosz ügynököket. Szolidaritási nyilatkozatokat már kaptak, de konkrét lépésekről még nem döntöttek a tagállamok. Amikor Nagy-Britannia felfedte a Szkripal-mérgezés ügyében végzett nyomozás eredményeit, akkor a NATO- és az EU-tagállamai összesen 300 orosz diplomatát utasítottak ki.

A merénylet eddig ismert részleteit ebben a cikkünkben foglaltuk össze. A Bellingcat nevű oldal kedden újabb részleteket közölt az akcióról. Az oldalon publikáló elemzők eddig is sokszor előbb számoltak be a GRU viselt dolgairól, mint a hivatalos szervek. Ők nevezték meg először a Szkripal-mérgezés elkövetőit, és már 2018 őszén jelezték, hogy a mérgezők közül ketten 2014 októberében Csehországban jártak. Azt is nyilvánosságra hozták már 2019-ben, hogy a Salisburyben elkövetett támadás harmadik végrehajtója Bulgáriában tartózkodott, amikor ott megmérgeztek egy bolgár fegyverkereskedőt 2015 tavaszán. Ez most azért érdekes, mert az a fegyverkereskedő volt a tulajdonosa a Csehországban felrobbantott lőszereknek.

A Bellingcatnél dolgozók azt állítják, hogy kiszivárogtatott, illetve a feketepiacon vásárolt reptéri utaslisták, mobiltelefonok cellainformációi és egyéb neten található nyomok alapján rekonstruálnak titkosszolgálati merényleteket - a módszereikről itt írtunk korábban, az orosz ügyekben illetékes elemzőjük előadása nyomán. A Bellingcat azonosította azokat az ügynököket is, akik Navalnijt tavaly augusztusban megmérgezték Szibériában.

Hatan voltak, ketten Budapest felől

A Bellingcat legfrissebb beszámolója szerint hat GRU-s vehetett részt a csehországi akcióban, köztük a 21955-ös csoport vezetője, Andrej Avernajov, aki csak nagyon ritkán hagyja el Oroszországot. A Bellingcat szerint ez is bizonyítja, hogy a merénylet kitüntetett akció volt.

A Bellingcat azt is állítja, hogy Avernajov a Salisburyben elkövetett mérgezéses támadás után telefonon beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter titkárságával, vagyis igen magas beosztásban lehet, mert egyenesen a Kremlnek jelent.

A Bellingcat információi szerint a csehországi merényletben résztvevő csapat tagjai 2014. október 7-én, a GRU egyik moszkvai irodájában találkoztak, és aznap délelőtt meg is vették a repülőjegyeiket.

Az ügynökök közül először Alekszej Kapinosz és Jegvenyij Kalinin érkeztek Közép-Európába: ők Moszkvából Budapestre utaztak, hivatalos diplomáciai kiküldetésben, elvben küldeményt vittek a Bajza utcai orosz követségre. A hat ügynök közül csak ők ketten utaztak saját nevükön, a többiek álnevekre kitöltött útleveleket használtak.

Október 11-én Nyikolaj Jezsov Bécsbe repült, és ugyanaznap Alekszander Miskin és Anatolij Csepiga Prágába utaztak. Utóbbi két ügynök négy évvel később Salisburyben csapott le egy harmadik társukkal. Andrej Averjanov, a csapat vezetője, október 13-án érkezett Bécsbe.

Miskin és Csepiga 13-án jelentkeztek be egy ostravai szállodába. A Bellingcat szerint - e gyanú alapját nem részletezték - a bécsi és budapesti különítmény ugyanezen a napon csatlakozhatott hozzájuk, és autóval mentek Ostravába. Ostrava alig egy órányira van a 16-án felrobbantott raktártól.

A két Bécsbe érkező ügynöknek volt előre megváltott visszafelé szóló jegye is, 15-re, de végül egyikük sem szállt fel aznap. A Bellingcat szerint ez arra utal, hogy a merénylet szervezése valamilyen nehézségbe ütközhetett, és legalább egy napot csúszott az akció.

Miskin és Csepiga étrend-kiegészítőkkel kereskedő orosz üzletemberekként érkeztek Prágába, de Ostravában már egy új személyazonosságot használtak, és ezúttal tádzsik, illetve moldáv állampolgároknak adták ki magukat. Új inkognitójukat használva hivatalosan jelentkeztek be a fegyverraktárba mint potenciális vevők. Azt mondták, hogy egy tádzsik rendvédelmi szervnek akarnak fegyvert venni. A regisztrációjuk megvan, a belépési engedélyük október 13 - 17 között volt érvényes, ám a cég hivatalos nyilvántartása szerint nem léptek be a raktárba.

Miskin és Csepiga hamis útlevelei, amelyekkel a fegyverraktárba bejelentkeztek. Fotó: Bellingcat

A raktár 16-án reggel 9:25-kor robbant fel. Miskin és Csepiga akkor már biztosan nem voltak a környéken, mert aznap délelőtt 10:05-kor felszálltak egy Moszkvába tartó gépre a bécsi repülőtéren. Avernajov, a csapat főnöke, ugyanaznap délután 6:17-kor szállt fel Bécsben, szintén hazafelé. Jezsov csak november 3-án tért haza, szintén bécsi indulással.

Kapinosnak és Kalininnak 15-re szólt a jegye Budapestről Moszkvába, de hogy tényleg akkor és onnan távoztak-e, arról nem közölt semmit a Bellingcat. Arról viszont írnak, hogy egyikük a következő tavasszal Bulgáriában volt a raktárat használó bolgár fegyverkereskedő elleni merénylet idején. A Bellingcat azt ígéri, hamarosan további részleteket közölnek a támadásról.

Valamit elszúrtak?

A cseh belügyminiszter azt állítja, hogy a gyanú szerint a merénylet nem úgy sikerült, mint az orosz ügynökök eltervezték. A nyomozók azt tartják valószínűnek, hogy nem a raktárat akarták felrobbantani, a lőszereknek az elszállításuk után kellett volna robbanniuk, vagy Bulgáriában - ahová először vitték volna őket - vagy a célállomáson, ami a csehek szerint Ukrajna vagy Szíria lehetett. Mindkét háborús övezetben az oroszok ellenségei lehettek a potenciális vásárlók.

Ez azért is fontos kérdés, mert ha az oroszok csehországi célpontot akartak felrobbantani, akkor azt Csehországgal szembeni háborús cselekményként is lehet értelmezni. Több cseh politikus és a brit parlament külügyi bizottságának az elnöke is így értékeli a történteket. A cseh kormány értelmezése szerint ez nem ilyen egyértelmű, ha a GRU ügynökei máshol akarták felrobbantani a lőszereket.

A Bellingcat szerint távirányítású bombát helyeztek az orosz ügynökök a lőszerek közé, de hogy szerintük mi lehetett az oroszok terve, arról nem számoltak még be.