Az Európai Unió előtt álló szociális kihívásokra Magyarország számára a munka, a család és az innováció a megoldás – mondta Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a portugáliai Portóban.

A magyar miniszter azután nyilatkozott a közmédiának, hogy megbeszélést folytatott Ana Mendes Godinho munkaügyért, szolidaritásért és szociális biztonságért felelős portugál miniszterrel. Ebben a félévben Portugália az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, Portóban pénteken és szombaton elsősorban szociális témákra összpontosító uniós csúcstalálkozót tartanak.

Novák Katalin azt mondta, Magyarország többek között azt kívánja bemutatni, hogy a szociális típusú célokat, köztük a szegénység csökkentését és a gyerekek szegénységnek való kitettségének csökkentését el lehet érni erős családpolitikával és munkaalapú gazdaságpolitikával.

Még több is a munkahely, mint a járvány előtt

Azt mondta, az uniós konferencián is azt fogja hangsúlyozni, hogy Magyarország számára a megoldás a munka, a család és az innováció: „hogyan tudunk innovatív módon reagálni az új kihívásokra úgy, hogy közben erősnek őrizzük meg a családokat”.

Novák Katalin azt állította, Magyarország a koronavírus-járvány idején is meg tudta tartani a munkahelyeket, újakat is tudott teremteni, és ebben segítette az otthonteremtési program.

Csakhogy a Portfolio két héttel ezelőtti, a munkanélküliség valós méretéről szóló cikke szerint egész egyszerűen nem igaz, hogy a járvány idején is ugyanannyi, sőt több munkahely van, mint előtte. Azt írják: „az alulfoglalkoztatottak tábora alacsony (de azért a válság során nőtt), és ha őket levonjuk, akkor is 400 ezer fő felett alakul az idei év elején a munkaerőtartalék, vagyis a szélesebben értelmezett munkanélküliség. Ha pedig úgy véljük, hogy a igazából a közmunkásoknak sincs piaci állásuk, akkor a velük korrigált adatok már 500 ezerhez közeli munkanélküliséget mutatnak, vagyis kijelenthető, hogy félmillió embert nem tud foglalkoztatni az elsődleges munkaerőpiac Magyarországon. Ez pedig már 10%-os munkanélküliséget jelent.”

Nem lehetnek magasabbak az adók

Novák azt mondta, a kormány nem hagyja szőnyeg alá söpörni a magyar érdekeket az EU-n belül. Ha egyesek olyan általános megoldásokban gondolkodnak is, amik például a bevándorlókat is kiszolgálnák azokban az országokban, ahol magasabb az arányuk, Magyarország szeretné megőrizni szuverenitását, és nem tud beleegyezni olyan egységes adórendszerbe sem, amelyik azt eredményezné, hogy magasabbak lesznek az adók Magyarországon.

A kormány nem hajlandó lemondani olyan eredményekről, mint hogy bizonyos adókat alacsonyan tud tartani, van családi adókedvezmény, alacsonyabb a társasági adó, a fiatalok számára jövőre be tudja vezetni az szja-mentességet, és a 4 gyerekes édesanyák is adómentességet élveznek – mondta.

Állítólag meglepődött a portugál miniszter, hogy a sikeres gazdaságpolitika és a sikeres családpolitika kéz a kézben jár

Novák Katalin azt állította, a portugál partnere is meglepetéssel hallgatta, hogyan tud kéz a kézben járni egy sikeres gazdaságpolitika és egy sikeres családpolitika. Novák szerint Magyarország a GDP 5 százalékát családtámogatásra fordítja, mégis meg tudta őrizni versenyképességét, az elmúlt 10 évben ráadásul hazánkban nőtt a második legnagyobb mértékben a női foglalkoztatottság. Utóbbi is azt a törekvést támasztja alá, hogy a családalapítás és a munkavállalás nem zárja ki egymást – mondta Novák.

Az MTI szerint arról is beszélt, hogy a portugál megközelítés alapvetően különbözik a magyartól: Lisszabonban alapvetően segélyalapú, Budapesten munkaalapú megközelítésben gondolkodnak. „Magyarországon abban hiszünk, hogy tisztességes munkát és tisztességes munkából való megélhetést kell biztosítani az embereknek, azt kell lehetővé tennünk, hogy mindenki a munkájából nevelhesse a gyermekeit, és tisztességesen el tudja tartani a családját” – mondta Novák, aki szerint a kormány bízik abban, hogy ez évről évre könnyebben megy.

A családokért felelős miniszter azt is mondta, hogy Portugáliában nincsen erős családpolitika, nincsenek országos szinten magas családi támogatások, mint Magyarországon. A gyerekvállalási kedv is alacsony, egyre kevesebb a házasságkötés, ők inkább a migrációban látják a demográfiai gondok megoldását, míg a magyar kormány a gyerekvállalást szeretné segíteni – mondta.

Az UNICEF 2019-es jelentése szerint egyébként Svédország, Norvégia, Izland, Észtország és Portugália családtámogatási rendszere is jobb a magyarnál, és a gyerekvállalási kedv sem nőtt annyira nálunk, hogy a születések száma utolérje a halálozásokét, a járvány pedig csak tovább rontotta az arányokat.