Netanjahu: Ha nem sikerül elrettenteni a Hamászt, leszámolunk velük

külföld
2021 május 19., 16:05

Az elrettentés sikertelensége esetén nem zárható ki a leszámolás a Gázai övezetet vezető palesztin Hamász mozgalommal - jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán egy nagyköveteknek tartott tájékoztatón. "Csak két módon vehetjük fel a kesztyűt: vagy leszámolunk velük - ami továbbra is szerepel a lehetőségek között -, vagy elrettentjük őket" - egész pontosan így fogalmazott az izraeli kormányfő, aki szerint kormánya jelenleg a "kíméletlen elrettentést" gyakorolja, de nem zárnak ki egyetlen lehetőséget sem.

Jelenleg azon vannak, hogy csökkentsék a Hamász kapacitásait, terrorista eszközeit és elszántságát, de eközben Netanjahu szerint kormánya "maximálisan mindent megtesz" a civil áldozatok elkerülése érdekében.Az izraeli miniszterelnök szerint ha a Hamász úgy kerül ki ezekből az összecsapásokból, hogy győztesként tekinthet magára, akkor "ez vereséget jelent mindnyájunk, minden demokrácia számára".

Szerda délután az izraeli erők Libanon területén lévő célpontokat is bombáztak, ahonnan korábban négy rakétát lőttek ki Izrael északi részére. Netanjahu azt mondta Izrael "nem kereste" ezt az újabb konfliktust. Az erőszak szerinte a palesztin választások elhalasztása miatt robbant ki. A voksolásra - 15 év után először - május 22-én került volna sor, de Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke elnapolta a választásokat mindaddig, amíg Kelet-Jeruzsálemben is lehet majd urnákhoz járulni. Netanjahu úgy véli, hogy a választásokból a Hamász került volna ki megerősödve, és Abbász ennek akart volna elébe menni a halasztással.

Benjamin Netanjahu a Jeruzsálem-nap alkalmából május 9-én tartott rendkívüli kormányülésen. Ezen a napon szélsőséges izraeli csoportok tartottak provokatív felvonulást, ami után annyira elszabadult az erőszak, hogy az ország elnöke, Reuven Rivlin már polgárháborútól tart.
photo_camera Benjamin Netanjahu a Jeruzsálem-nap alkalmából május 9-én tartott rendkívüli kormányülésen. Ezen a napon szélsőséges izraeli csoportok tartottak provokatív felvonulást, ami után annyira elszabadult az erőszak, hogy az ország elnöke, Reuven Rivlin már polgárháborútól tart. Fotó: AMIT SHABI/AFP

Érdemes azért megjegyezni, hogy politikai szempontból Netanjahunak is nagyon jól jött a kiújult erőszak, mert azelőtt még elképzelhető volt, hogy az arab pártok és a zsidó szélsőjobb támogatásával az ellenzéki erők koalíciót tudnak kötni, és kormányt alakítanak. Ennek lehetőségét viszont a május 10-e óta kiújult erőszak, a Hamász rakétái és az izraeli bombázások teljesen elsöpörték, így csak Netanjahu pártja képes a kormányzásra. A konfliktusnak az elmúlt 9 nap során legalább 219 palesztin és 12 izraeli áldozata van. Szerda délután a magyar kormány is megszólalt, megindokolva, hogy egyedüli uniós tagállamként miért nem támogatta az EU közös állásfoglalását az izraeli-palesztin konfliktusról. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára az MTI-nek küldött közleményében azt írta: Magyarország azért nem értett egyet az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos európai uniós nyilatkozat szövegével, mert a kormány szerint az súlyosan kiegyensúlyozatlan volt, és nem tükrözte a valós helyzetet.

"Izraelt egy terrorszervezet támadta meg, és Izraelnek joga van megvédenie magát. Minden olyan megnyilvánulást elutasítunk, amely Izraelt teszi felelőssé a jelenlegi helyzet kialakulásáért, vagy egyenlő félként kezeli Izraelt és a Hamász nevű terrorcsoportot, vagy közvetett módon legitimálja az utóbbi szervezetet" - írta az államtitkár. "Jelen helyzetben világossá kell tenni, hogy a különböző palesztin terrorcsoportoknak azonnal fel kell hagyniuk a rakétatámadásokkal"

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kedden, a tagországok külügyminisztereinek rendkívüli, videós tanácskozását követően kijelentette, hogy az unió tűzszünetre és az erőszak azonnali felszámolására szólít fel az izraeliek és a palesztinok között, illetve a humanitárius hozzáférés biztosítását kéri a Gázai övezetben. Kiemelte: a rendkívüli egyeztetésre a közös uniós álláspont kialakítása miatt volt szükség, amelyet az Európai Unió 27 tagországa közül 26 támogatott. Kérdésre válaszolva közölte: Magyarország nem támogatta az uniós álláspontot. (MTI)