Tavaly tavasszal

• elképesztően drágán (300 milliárd forintért)
• feleslegesen sok, 16 863 lélegeztetőgépet vásárolt a Külügyminisztérium,
• amiket milliárdokért üzemeltettek be, többek között egy fuvarozásra alapított céggel,
• azóta pedig havi 90 millió forintért tárolják az eszközöket raktárakban.

A raktárban porosodó eszközökből időnként a kormány megpróbál eladni 8 ezer darabot, de ez eddig egyáltalán nem sikerült. Nem csoda: nagyon drágán vettük ezeket tavaly. Azóta jobb és olcsóbb minőségű gépek vannak a piacon, mint azt éppen egy, a magyar kormány által lebonyolított idei közbeszerzés bizonyította be.

Az Európai Unió ugyanis több országban létrehoz olyan stratégiai raktárkészleteket lélegeztetőgépekből, ahonnan ki lehet segíteni szükség esetében a bajba jutott EU-s tagországokat. Az egyik ilyen raktár Magyarországon lesz, az EU-s közbeszerzést a magyar kormány írta ki a készletek feltöltésére. 465 darab lélegeztetőről van szó. Egy gép átlagára most márciusban 4,2 millió forintra jött ki, míg tavaly az állami kórházellátó több mint tízmillióért, a külügy pedig közel 20 millióért vásárolt átlagosan egy berendezést. Utóbbi ugye ezen az áron rögtön 16 683 darabot is bezsákolt.

Az, hogy mit kezdünk az irgalmatlan mennyiségű lélegeztetővel, a csütörtöki kormányinfón is szóba került, miután rákérdeztek Gulyás Gergelynél. A miniszter szerint ez olyan stratégiai tartalék, „amire szívből kívánjuk, hogy soha ne legyen szükség”. Gulyás szerint 10-12 ezer lélegeztetőgépnek „mindaddig, amíg a koronavírus járványról nem merjük azt kijelenteni, hogy soha többé vagy belátható időn belül nem fogja fenyegetni az országot, addig jobb ha van, mintha nincs”.

A 10-12 ezres tartalék messze meghaladja azt a szintet, amit a magyar egészségügy használni tudna. Az elmúlt hónapok bizonyították be, hogy a hazai betegellátásban nem eszközhiány, hanem szakemberhiány van.

A tavaly tavaszi első és az őszi második hullámnál is erősebb harmadik hullámban egyszerre a legtöbben 1 529-en voltak lélegeztetőn március végén. Ennyi beteg már a teljesítőképessége határára szorította a magyar egészségügyet, sőt, több intézményben rangsorolni kellett, hogy kik kerülnek intenzívre, mert olyan kevés szakápoló és szakorvos jutott volna a betegekre, ami az ellátás színvonalát lehetetlenített volna el.

Hogy mennyire feleslegesen sok lélegeztetőt vásárolt a külügyminisztérium, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy éppen márciusban, a harmadik hullám meredek felfutása alatt döntött ismét úgy döntött úgy a kormány, hogy a sikertelen októberi nekifutás után ismét piacra dobná a felesleges lélegeztetőkészletet. Alighanem azzal kalkulálva, hogy a piacon megnő értük a kereslet. Nem hallani arról, hogy sikerült eladni lélegeztetőket.

Így aztán leginkább az marad, hogy elkezdtük elajándékozni azokat. Május 8-áig az RTL Klub összesítése szerint 425 darabot ajándékoztunk el, ami 8 milliárd forintot érhetett. Jutott belőle a határon túli területekre (Kárpátaljára, Vajdaságba, Felvidékre), Csehországba, Boszniába, Libanonba, Jordániába és Kirgizisztánba.

Azóta adtunk még

• 7 darabot Palesztinába
• 30 darabot Moldáviába és Tunéziába

Az is látszik, hogy ha az államnak, így az adófizetőknek óriási ráfizetés is volt a lélegeztetőgép-beszerzés, vannak nagy nyertesei az óriásbevásárlásnak. Az Mfor nézte át a keleti beszerzésnél közvetítő magyar cégek éves mérlegeit.

A Fourcardinal Tanácsadó Kft.-vel például 1000 lélegeztetőgép megvásárlására szerződött a külügy, összesen 17 milliárd forintért. Ezzel csodaévet zárt a cég tavaly, 2019-hez képest a profitjuk hirtelen 513-szorosára nőtt. A beeső plusz 15,9 milliárd forintot szinte teljes egészében ki is vették osztalékként. Ennek 90 százaléka egyetlen személyhez, Nagy Beatrixhoz került, aki a Válasz Online szerint több szálon is közeli kapcsolatban áll Orbán Viktor nemzetközi főtanácsadójával, Rahói Zsuzsannával.