Jó reggelt! Jön az eső, de remélhetőleg nem annyi, mint Németországban.
Legfontosabb cikkeink ebben a pillanatban:
Küldd tovább bátran a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.
Évtizedek óta nem látott, diktatúraellenes mozgolódás Kubában: ötezer embert letartóztattak, lekapcsolták az internetet, nagy a feszültség. Az összeomló gazdaság, az élelmiszer- és gyógyszerhiány, a terjedő járvány miatti félelem vitte utcára az embereket. Az idős kommunista vezetőket láthatóan meglepte a tiltakozások ereje és országos kiterjedtsége. Kuba a világ egyik legrosszabb internetellátottságú országa, és teljes körű a kormányzati cenzúra, de még így is sikerült néhány fontos információt elterjeszteniük a tiltakozóknak.
A diktatúra valószínűleg nem hátrál meg (bár apróbb engedményeket már tett), hanem bevált módszerét alkalmazhatja: a leghangosabb elégedetlenkedőket átengedi Floridába. Az utolsó mozgolódás idején, 1994-ben 125 000 kubai hajózott át az USA-ba. A gond az, hogy ma már az Egyesült Államok sem örül annyira a menekülteknek.
Kedd óta egyfolytában ömlik az eső Németország észak-nyugati tartományaiban és Belgiumban. A megáradt folyók és patakok házakat sodortak el, utakat, hidakat mostak alá Rajna-vidék-Pfalz és Észak-Rajna-Vesztfália tartományokban, egész falvak kerültek víz alá. A halálos áldozatok száma már meghaladta az ötvenet, de minden nap nőhet a szám, még legalább 40-60 eltűntet is nyilvántartanak.
A szövetségi meteorológiai szolgálat szerint az időjárás a hét végéig alig változik. Az ország nagy részén még mindig esik, esik és esik.
Hétvégén itthon is komolyabb esők várhatók, de ez inkább jó hír az elmúlt hetek hősége és szárazsága után. (Szinte teljesen kiszáradt a Velencei-tavi madárrezervátum.) A csütörtöki viharok csak kisebb károkat okoztak: Villámcsapások, megreccsent háztetők.
Egyébként meg könnyen lehet, hogy beválik az MIT kutatóinak 1972-es jóslata, és 2040-re tényleg összeomlik a ma ismert emberi civilizáció. Legalábbis egyes újabb modellkísérletek szerint pont a 72-es forgatókönyv szerint haladunk.
Alaszkában viszont megmenekült az esőerdő, miután Biden visszavonta Donald Trump korábbi határozatát a fakitermelés engedélyezéséről.
A kormány még mindig nem állt elő a vakcinahatékonysági tesztek eredményével. Kásler május elején ígérte, Orbán júniusban azt mondta, megsürgeti, most Gulyás is azt mondta, hogy megsürgeti. Ez azért is kínos, mert a független eredmények és a világ egyre több országából érkező adatok szerint a kormány által erőltetett (és a piaci ár dupláján vásárolt!) Sinopharm-vakcina hatékonysága elmarad a kívánttól, különösen az idősebbek esetében. Egyes adatok szerint a Sinophrammal oltott 60 évnél idősebbek harmada nem produkált megfelelő immunválaszt.
Több országban már utánoltanak, több helyen inkább nyugati vakcinával, de a magyar kormány eddig ragaszkodott ahhoz, hogy a kínai oltás jó, és ha nincs is kimutatható ellenanyag a szervezetben, a sejtes immunitás akkor is működhet. (Immunológus szakértők szerint ez teljes képtelenség, hablaty.)
Orbánék a napokban változtattak álláspontjukon, és nemrég bejelentették, hogy a kínai vakcinával oltottak harmadik oltást is kaphatnak. A miniszterelnök ma reggel jelenti be a részleteket.
Közben maguk a kínaiak is érzékelhették, hogy a világszerte tapasztalható elégedetlenségre reagálniuk kell, sőt a saját lakosságuk sincs teljes biztonságban, és a napokban egy új típusú, a BioNTech amerikai-német cég technológiájával fejlesztett, mRNS-alapú vakcina engedélyeztetési eljárását kezdték meg. A gyártó a Fosun gyógyszercég. A Caixin kínai híroldal szerint az Országos Egységügyi Bizottság a Sinovac és a Sinopharm vakcináinál csak 50-80 százalékos hatékonyságot mért. A bizottság adatai szerint Kínában július 1-ig 1,2 milliárd adag oltóanyagot használtak fel.
Márpedig létkérdés, hogy megfelelő oltást kapjon mindenki: a delta variáns villámgyorsan terjed, több európai országban újra duplázódott a fertőzésszám. Az oltás megakadályozza a komolyabb betegség kialakulását, és gyakorlatilag nullára csökkenti a halálozást.
2021-ben megrendezik a 2020-as olimpiát. Soha nem volt még ilyesmi (mármint halasztás) a játékok 125 éves történetében. Az utolsó pillanatokban is módosítottak a terveken: végül mégsem lesznek nézők a lelátókon. A japán közvélemény így is hevesen ellenzi a rendezvényt, de a NOB hajthatatlan. A teljes lefújás esetén elesnének a tévétársaságok és szponzorok hatalmas pénzeitől. Ennyit az olimpiai eszméről és a népek barátságáról. Megnyitó egy hét múlva, július 23-án, zárás augusztus 8-án, vasárnap. 33 sportág, 339 versenyszám bő két hét alatt.
„Lesz nyári olimpia 2024-ben Párizsban, 2028-ban Los Angelesben, 2032-ben Brisbane-ben, és minden bizonnyal utána is, de egy nézők nélkül, az ott élők tiltakozása ellenére megrendezett, talán olyan sokakat nem is érdeklő tokiói olimpiai mindent megváltoztathat.”