Melyik közvélemény-kutatás megbízható a szakember szerint?

október 7., csütörtök 11:04
2

"Az elmúlt időszakban különböző közvélemény-kutatások határozták meg a híreket. Ha van magyar politikus, én vagyok az, aki tudja, hogyan kell ezeket értelmezni és kezelni. De nem szeretnék most statisztikai kiselőadást tartani arról, hogy 200 fő részmintájából milyen statisztikai következtetéseket lehet levonni, szemben közel 700 ezer szavazatával."

Ezt Karácsony Gergely mondta szerda délután, miután Márki-Zay Péter több friss közvélemény-kutatás számára kedvező eredményére hivatkozva bejelentette, hogy nem neki kéne visszalépnie.

A gyorsfelmérésekről, amelyekre Márki-Zay hivatkozott, a Szabad Európa Tóka Gábort, a 444-en is blogoló kutatót, a Vox Populi választási kalauz szerkesztőjét kérdezte. Előbb azonban érdemes felidézni a mostanában megjelent felméréseket.

  • A Medián gyorsfelmérése szerint a második fordulóban szavazni szándékozók körében Dobrev Klára 37, Márki-Zay Péter 33, Karácsony Gergely 24 százalékon áll.
  • A Závecz-felmérés páronként vizsgálta a második fordulót. Eszerint ha Dobrev Klára Karácsony Gergellyel csapna össze, Dobrevre 53, Karácsonyra 39 százalék szavazna. Ha Dobrev Klára és Márki-Zay Péter között kell választani, Dobrevet a szavazók fele, Márki-Zayt a 43 százalékuk választaná.
  • Márki-Zay Péter egy kontroll-kutatást is elvégeztetett. A Szabad Európa cikke szerint ez a felmérés a Záveczéhez hasonló eredményt hozott. Dobrev és Márki-Zay között a szavazatok 49-46 százalékos arányban oszlanának meg, ugyanez Dobrev és Karácsony között 49-41 százalékos lenne.
  • A Publicus október 3-án publikált felmérése szerint hármas versenyben Dobrev Klára a szavazatok 42,4 százalékára számíthatna, Karácsony 33,6-ra, Márki-Zay pedig 19,5-re.
  • A Republikon Intézet tegnap megjelent felmérése azt hozta ki, hogy 1-1 ellen Karácsony legyőzné Dobrevet (54-37 százalékos arányban), Márki-Zay ellenében viszont Dobrev nyerne (44-47 lenne a szavazatok százalékos eloszlása)
  • A Publicus ma publikált kutatása szerint Karácsony Gergelynek van a legnagyobb tartaléka a bizonytalanok között.

Tóka elsőként arra a kutatás-módszertani problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nyolcmillió választót arányosan megjelenítő mintából, amivel a kutatók általában dolgoznak, ezer olyan embert kéne találni, akik arányosan reprezentálják az előválasztás első fordulójának 630 ezer résztvevőjét.

Az MSZP-közeli Publicus kutatását Tóka technikailag megalapozottabbnak tartja, mint a Mediánét. A Publicus szerinte 30 ezer embert kereshetett meg automatizált hívással, és egy szűrőkérdéssel az előválasztás résztvevőire szűkítették a kutatást. Így jött létre az a kétszer 3500 fős minta, amivel dolgoztak. Az egyik csoporttól megkérdezték, mit tenne, ha Karácsony lépne vissza, a másiktól meg hogy ha Márki-Zay. Ezt Tóka legitim módszernek tartja.

Ezzel szemben a Márki-Zay esélyességét kihozó Medián- és Závecz-gyorsfelméréseket kevésbé tartja komolynak. Ők szerinte megkérdeztek ezer embert országosan, és azoknak a válaszát rögzítették, akik azt mondták, részt vesznek a második fordulóban. Ez maximum 250-300 ember lehet, akikről nem lehet tudni, hogy mennyire fedik az első fordulón szavazó nyolc százaléknyi választót.

Tóka hihetőnek tartja, hogy Márki-Zay lendületbe jött, de szerinte komolytalan a kutatásokra mint perdöntő bizonyítékra hivatkozni.

"Például, ha 300 ember mondta azt, hogy elmegy, és 35-40 százalékuk Dobrevre szavaz, az 120 fő. Marad 180, Karácsony és M. Z. P. 90-90 körül van. És azt nézzük, hogy a 90-ből hány szavazna át a másikra? Nevetséges."

Tóka Gábor szerint bizarr még, hogy jelenleg csak arról van szó, ki tudja legyőzni Dobrev Klárát, és nem a kormány vezetéséhez szükséges képességekről, vagy hogy kinek lenne nagyobb esélye Orbán Viktor legyőzésére.

Szerinte az első fordulóban az ellenzéki pártok jól megoldották, hogy ne ártsanak a nagykoalíciónak, de most már elkövettek hibákat. Ilyennek nevezte azt az ötletet, hogy Dobrev mellett két név kerüljön a szavazólapra (egymás mellett legyen Karácsony és MZP neve), de Dobrev Klára felvetését is, hogy nem fair, ha ellenfelei közül valamelyik visszalép, főleg a pont erről szóló tavaszi DK-Jobbik megállapodás fényében.

Tóka Gábor azt mondja, minél nagyobb részvétel mellett, minél nagyobb különbséggel nyeri valaki az előválasztást, annál szívesebben szavaznak rá később az előválasztáson legyőzött jelöltek szimpatizánsai.

Ugyanakkor a magyar ellenzék szervezetileg megosztott, a résztvevői különböző véleményeket fogalmaznak meg, és ezt folyamatosan menedzselni kell. Nem fog minden ellenzéki szavazó leszavazni a közös jelöltre, de az összeállás pluszszavazatokat hoz majd.

"Ez egy olyan szavazótábor, mely nincs hozzászokva a koalíciós politikához, ahhoz, hogy a faéknél bonyolultabb politikai forgatókönyvekben gondolkodjon. Ahhoz lett szoktatva az ellenzéki tábor az Orbán-rendszer 12 éve alatt, hogy nem kell gondolkodnia a politikai megnyilvánulások következményein, mert azoknak nincs következményük."

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt