Karácsony Gergely visszalépése után nem maradt porondon az ellenzéki előválasztáson klasszikus baloldali értékeket és zöldpolitikát képviselő miniszterelnök jelölt, ezért is volt hiánypótló a HVG és a Greenpeace csütörtök esti miniszterelnök-jelölti vitája, amiben a DK-s Dobrev Klára és Márki-Zay Péter fejthették ki álláspontjukat környezetvédelmi kérdésekben.

A miniszterelnök-jelöltek sokkal jobb hangulatban vitáztak, mint szerdán az RTL Klubon, de ez érthető is, egyikük programjában és kampányában sem volt központi elem a klímavédelem, ugyanakkor gazdaságilag mindkettejük politikai platformja inkább a neokonzervatív-neoliberális oldalhoz húz, ezért ebben a kérdésben sok ügyről ugyanazt gondolják.

A legfőbb különbség abban volt a jelöltek között, hogy míg Márki-Zay több problémára is piac- és rendpártibb javaslatokat adott, Dobrev a szociálisan érzékenyebb megoldásokhoz húzott. Azt mondta, környezetvédelmi ügyekről nem lehet pusztán pénzügyi megfontolások alapján dönteni, ahogyan például az Európai Néppárt szokott, el kell fogadni, hogy vannak költségei annak is, hogy napról napra tovább pusztítjuk a bolygót. A másik oldalról viszont fontos lenne, hogy a tisztább energiára és a környezetkímélőbb gazdasági megoldásokra átállás terheit ne a legszegényebbek, hanem a szennyezők viseljék, ezért is javasolta a DK például a multicégek globális minimumadóját, valamint azt, hogy a víz- és áramfogyasztásban legyen egy minimumszint, amit a legszegényebbeknek ingyen biztosít az állam. Dobrev szerint ugyanis az emberi méltósághoz tartozik, hogy mindenkinek legyen annyi vize, „amennyiből tud főzni egy tál levest, és amennyiben megmosakodhat”, valamint annyi energiája, amennyiből egy villanyégő alatt a gyereke megírhatja a leckéjét.

„Nem lehetsz ennyire érzéketlen, Péter” - mondta a DK-jelöltje arra, hogy Márki-Zay ezt nem támogatná. „Kell szociális komponens, sőt, akár ingyen is kell energiát adni a legszegényebbeknek is, ez nem populizmus. (...) kell, hogy járjon egy minimum, ami az emberi méltósághoz kell.”

Márki-Zay ezzel szemben agyrémnek nevezte az ingyen biztosított energiát, azt mondta, „ez nem szociális komponens, hanem populista komponens”. Szerinte ugyanis az árakban mindenképp meg kell jelennie a növekvő költségeknek, máskülönben ugyanis az embereket nem lehet energiatakarékosságra nevelni. Ezért nem támogatja a Fidesz rezsicsökkenését sem, az ilyen programokat ugyanis „bevezetni könnyű, de kivezetni nagyon nehéz”, miközben a környezetre komoly terhet jelentenek, ugyanis nem ösztönzik az energiatakarékosságot.

A hódmezővásárhelyi polgármester ezért sokkal inkább az épületek szigetelését támogatná, sőt ha miniszterelnök lenne, ezt azonnal el is kezdené, ahogyan betétdíjat is bevezetne a műanyagpalackokra, hogy „a legszegényebbek is összeszedjék őket, vagy ha nem szedik össze, legyen valaki, aki összeszedi”.

A polgármester az árbéli ösztönzők és esetleges jutalmak mellett büntetést is javasolt azokra az emberekre, akik például nem gyűjtik szelektíven a szemetet, vagy környezetszennyező módon, szeméttel, ruhával vagy műanyaggal eltüzelésével fűtenek.

„De miért használod a büntetést kifejezést?” - kérdezte Dobrev, hiszen szerinte nincs ember, aki választhatna aközött, hogy napelemmel fűt vagy szeméttel, és a szemetet választja. Ehelyett a helyzet inkább az, hogy a legszegényebbek fűtenek a legkörnyezetszennyezőbben, őket büntetni pedig szívtelenség

„Nagyon rossz hírem van, Klára” - érkezett a válasz. Márki-Zay arról beszélt, ő Hódmezővásárhelyen is ismer embereket, akik egyáltalán nem rászorulók, mégis eltüzelik a szemetüket. Nem azért, mert nincs más választásuk, hanem mert senki nem szól nekik. Ezeknek az embereknek a polgármester szerint felvilágosítás kell, és adott esetben a büntetésük is indokolt.

Szintén nem értettek egyet az atomenergia megítélésében sem, Márki-Zay szerint ez tiszta energia, amit a megújulók versenyképesebbé válásáig érdemes használni. A polgármester szerint ezért Paks2 nem környezetvédelmi, csak gazdasági katasztrófa, hiszen a Fidesz verseny nélkül adta az orosz Roszatomnak a projektet, ami már most több éves csúszásban van, közben pedig eladósítják az országot.

Dobrev Klára szerint viszont a paksi bővítés környezetvédelmi katasztrófa is, nem jó helyre tervezik az erőművet, és a Duna hőmérsékletemelkedése is problémákat okozhat egy atomerőműnél. Magyarország jobban tenné, ha már a következő kormányzati ciklusban elkezdene azon dolgozni, hogyan lehetne a jelenleg működő paksi blokkokat még a 30-as évek előtt leállítani, és megújulókkal helyettesíteni az energiamixben. Dobrev többször elmondta, hogy Magyarország az EU felé 2030-ig 65 százalékos kibocsátáscsökkentést vállalt, és ennek végrehajtását az EU a következő években rengeteg pénzzel fogja segíteni. Szerinte ezt a pénzt kell nagyon okosan felhasználni, mert ebből finanszírozható az átállás egy fenntartható energiamixre.

A DK jelöltje emellett több globális szempontot is hozott, elmondta, szerinte az nem megoldás, hogy az Unió országaiból kitelepítik a szennyező iparágakat Ázsiába vagy Afrikába, az egyes termékeknél globális szinten kellene nézni az egész terméklánc környezetszennyezését.

Dobrevnek a legszennyezőbb magyar cég a MOL üzletpolitikájával is vannak problémái, szerinte a vállalatot mindenképp el kell kezdeni állami szabályozóeszközökkel tolni a kevesebb környezetszennyezéssel járó működés felé