2020 januárban lépett életbe az a szabályozás, miszerint kötelező beíratni az őszi iskolakezdésre azokat a gyerekeket, akik augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket. Korábban a szülő dönthetett úgy, hogy vár még egy évet. Most ezt az Oktatási Hivatalnál kell kezdeményeznie, január 15-i határidővel.

Szél Bernadett szerint egyértelmű kudarc a hatévesek kötelező beiskolázása.

„Egy év alatt közel duplájára (!) nőtt a szülők által kért évismétlések száma és több mint másfélszeresére azon iskolák száma, ahol romlott az elsősök teljesítménye!” - írja az országgyűlési képviselő az általa megszerzett adatokról.

Szél azt a levelet kérte ki az Emberi Erőforrások Minisztériumából, amit az iskolaérettségről szóló ombudsmani vizsgálatra írtak válaszul júliusban és augusztusban, a kötelező beiskolázás első évének számairól.

Az ombudsman 40 szülő panasza alapján kezdett vizsgálódni, februárban adott ki jelentést, amiben megállapította egyebek között, hogy a tankötelezettség alóli felmentés részletes szabályait meghatározó jogszabályokat rendkívül későn, csak 2019 novemberében, illetve 2019 decemberében hirdették ki, miközben január 15-éig kaptak időt a szülők a kérvények benyújtására. A jogszabály életbeléptetése előtt nem mérték fel azt sem, hogy a szabályok alkalmazásához szükséges feltételek minden érintettnél rendelkezésre állnak-e.

Szél Bernadett emlékeztet rá, hogy az ombudsman a jelentésében több intézkedést is kért a minisztériumtól, például, hogy később is lehessen benyújtani az iskolahalasztási kérelmet, kapjanak közérthető tájékoztatást a szülők, erősítsék meg a pedagógiai szakszolgálatokat és indítsanak felmérést az iskolai tapasztalatokról.

A minisztérium három nappal (!) tolta ki a január 15-i benyújtási határidőt. Maruzsa Zoltán államtitkár szerint a bírósági jogorvoslatnak kell időt hagyni, ezért nem lehet január után kérvényezni a halasztást. Aki kicsúszott az időből, annak is több „egyéni megsegítésre” van lehetősége, pl. feladatok átütemezése, egyéni munkarend, vagy a szülő által kért évismétlés.

A szülők jobb tájékoztatására az volt Maruzsa válasza, hogy az Oktatási Hivatal honlapján van minden információ, plusz az óvodák „több alkalommal kaptak levelet az eljárás jogszabályi hátteréről és technikai részleteiről”, a szülők pedig a Hivatal ügyfélszolgálatához fordulhattak. „Hogy mennyire volt sikeres a szülők tájékoztatása, jól mutatja, hogy 3000 szülői levél érkezett az Oktatási Hivatalhoz” - jegyzi meg Szél.

A pedagógiai szakszolgálatok leterheltségével kapcsolatban sem lát problémát az államtitkár, holott Szél szerint Maruzsa is leírta, hogy a pedagógiai szakértői tevékenység és nevelési tanácsadás területen dolgozó szakemberek jogszabályban előírt száma 2591, ehhez képest 2406 a betöltött státuszok száma, vagyis 185 fő hiányzik a rendszerből.

Szél Bernadett szerint az új rendszer kudarcát leginkább az elsősök teljesítményén és az évismétlések számán lehet lemérni. Az ombudsman felmérést kért az első év tapasztalatairól. Eszerint

• 11 364-gyel több elsős iratkozott be a 2020/2021-es tanévben, mint egy évvel korábban, ebből az állami fenntartású iskolákra plusz 8 714 gyermek jutott.
• A növekedés 12 százalékos volt, az első osztályok száma 6,6 százalékkal nőtt.
• Az egy osztályra jutó elsősök száma 21,36-ról 22,54-re nőtt.

Az átalakítás első évének végén 1,7-szeresére nőtt a szülők által kért évismétlések száma, 2 147-ről 3 851-re, arányaiban 2,97-ről 4,76 százalékra. Emellett negyedével csökkent azon iskolák száma, ahol javult az elsősök teljesítménye és több mint másfélszeresére nőtt azoké, ahol romlott a teljesítményük.

Szél szerint hiába a romló adatok, azok Maruzsa Zoltánt láthatóan hidegen hagyták, mert az államtitkár csak annyit írt „a vizsgált időszak nagyrészt egybeesett a COVID-19 pandémiás időszakkal, mely a pedagógiai munka, az oktatási folyamatok és a szülői reakciók (például a szülői kérésre történő évfolyamismétlés) egészét is jelentősen befolyásolta, emellett a hatéves kori iskolakezdéssel kapcsolatban számos téves információs vagy mesterségesen generált tényező is hathatott a szülőkre. Természetesen mind a kedvező, mind a kedvezőtlen adatok mögött számos ok és indok húzódik/húzódhat meg.”

Csakhogy az államtitkár által emlegetett COVID az ellenzéki politikus szerint csak részben magyarázza a romló adatokat: a 2020 tavaszi iskolabezárás után nem változtak érdemben az adatok: az évismétlések száma még csökkent is, és egyszerre nőtt a javuló és a romló iskolai teljesítményt mutató iskolák száma. Egy évvel később, a 2020/21-es tanév végén – amikor rövidebb ideig voltak zárva az első osztályok - azonban kilőttek az adatok.

„Persze a COVID ettől még szerepet játszott az adatok romlásában (pl. időszakos távoktatás, karantén stb), de nyilvánvaló, hogy a hirtelen 11 ezerrel több elsőst az iskolarendszerre ráeresztő törvény hatása is benne van. És nem is kicsit. Ehhez képest a közoktatási államtitkárt NEM ÉRDEKLI, miért romlottak az adatok, akkor is úgy jó az átalakítás, ahogy van. Elképesztőnek tartom, hogy hoznak egy rossz törvényt, ami rossz a gyerekeknek, szülőknek, óvodáknak, minden szereplőnek, és már adatok is igazolják, hogy romlik a teljesítmény és komoly iskolai kudarcok is vannak, a kormányt mindez NEM ÉRDEKLI. Mert a gyerekek nem számítanak a Fidesznek, csak az erőszakos központosítás, amivel mindennek nekiesnek, nem nézve a károkat, amit okoznak. A gyerekek érdeke márpedig az, hogy iskolai kudarcok nélkül kezdjék meg a tankötelezettségüket. Ez pedig nem parancsszóval fog megtörténni, erőszakkal beterelve a gyerekeket az eltérő fejlettségi szinteket kezelni képtelen iskolákba, hanem egy olyan óvodai-iskolai átmenettel, ami valóban képes az egyéni különbségek kezelésére, a személyre szabott fejlesztésre és az iskolára való felkészítésre, sok –sok megfizetett szakemberrel!” - írja Szél.