• Növekvő, de még elviselhető terhet jelent a kórházakban az ötödik hullám.
• Az ötezer beteg azt jelenti: volt már sokkal rosszabb, de így sincs esély kilépni a járványüzemmódból.
• Az omikron enyhébb tüneteket okoz, ami jó hír az intenzív osztályoknak.
• Sok egészségügyi dolgozó elkapja a vírust, ami több helyen gondot okoz az ellátásban.

Egyetlen korábbi járványhullám sem futott fel olyan meredeken, mint az ötödik. Számíthattunk erre, hiszen az omikron variáns minden korábbinál gyorsabban terjed, és hatékonyabban képes megfertőzni az oltottakat.

A jelek szerint túl vagyunk a tetőponton, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a következő hetekben még mindig nagyon sokan fognak megfertőződni. A mostani időszak esetszámai az elmúlt két évben bármikor sokkal jobban megterhelték volna a kórházainkat, mindössze két dolog miatt lehetünk hálásak: az omikron a deltához képest enyhébb tüneteket okoz, és a társadalom egy részében kialakult valamekkora védettség az oltásoknak és a korábbi megbetegedéseknek köszönhetően.

link Forrás

Az omikron úgy érkezett meg Magyarországra, hogy véget sem ért a negyedik hullám, ami Gulyás Gergely miniszter novemberi szavai szerint a legpesszimistábbnál is pesszimistább forgatókönyv szerint zajlott.

A november végi csúcson 7500 covidos beteget ápoltak kórházban, majdnem annyit, mint egy évvel azelőtt, a második hullámban. Több oka volt annak, hogy ismét súlyossá vált a járványhelyzet: közrejátszott az oltatlanok viszonylag magas száma, a védettség kopása és az is, hogy a korábbi hullámokhoz hasonlóan későn érkeztek az intézkedések (a maszkviselést a szakértők javaslatai ellenére hónapokig nem tették kötelezővé zárt, nyilvános terekben). Oltások nélkül sokkal rosszabb lett volna a helyzet, és végül a szigorúbb korlátozásokat sem kerülhettük volna el.

Barátságosabb a deltánál

Az omikron már bőven beütött, amikor a kórházi adatok még javultak. Január közepére 2600-ra csökkent az ápolásra szoruló fertőzöttek száma, néhány napig így is maradt, majd újra növekedésnek indult. Február 7-én ismét majdnem ötezren vannak kórházban, nagyjából annyian, mint karácsony környékén.

Az egészségügyi rendszer kétszer ennyire erős terhelést is átélt a járvány legrosszabb heteiben, tavaly tavasszal. Bár részletes adatok híján nehéz pontosat mondani, az akkori beszámolók egyértelműen azt mutatták, hogy ez túlment a maximális kapacitás határain, és már azelőtt is „erősen kompromisszumos” volt az ellátás, ahogy például a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is figyelmeztetett.

Az omikronnal kapcsolatban sokszor elmondták, hogy hiába okoz enyhébb tüneteket, ha rövid idő alatt nagyon sokan fertőződnek meg. Lehet, hogy arányaiban kevesebben, de összességében akár ugyanannyian kerülhetnek kórházba, mint korábban, amikor a delta variáns dominált.

A mostani ötezer beteg azt jelenti: volt már sokkal rosszabb is, de az amúgy is szakemberhiánnyal küzdő egészségügy jelentős része továbbra is a járványkezeléssel van elfoglalva. Ez nehezíti a többi ellátást.Láttuk, hogy a nyári, hosszabb fellélegzés során mennyire döcögősen próbált visszaállni a rendszer a normális működésre. Hirtelen nagyon sokan akarták pótolni az elmaradt kezeléseiket, amivel nehéz volt tartani a lépést. Megnyúltak a várólisták - már nem is teszik közzé úgy, ahogy eddig -, és a MOK által javasolt rendszerszintű átalakulások is elmaradtak, amelyek szerintük növelték volna a hatékonyságot. Ez mindenkit érint, azokat is, akik nem fertőződnek meg, és azokat is, akik enyhe tünetekkel esnek át a covidon.

link Forrás

Két hét alatt 50 százalékkal nőtt a kórházban ápolt covidosok száma, az invazívan lélegeztetett betegeké viszont kicsit még csökkent is. A kórházi betegeken belül még sosem kellett ennyire kevés embert lélegeztetni (4 százalék), igaz, novemberben változtattak az adatszolgáltatáson. Ha lesz is növekedés a lélegeztetős adatokban, aligha fogja megközelíteni a korábbi hullámokét.

„Omikronnal még senkit sem küldtünk intenzív osztályra” - mondta egy covidos ellátásban dolgozó orvos.Egy másik orvos is hasonlóan nyilatkozott: „Úgy tűnik, ha valaki kórházban is fekszik coviddal, nem nagyon kap tüdőgyulladást, így nem lesz légzési elégtelensége, és nincs szükség intubálásra sem”.

Ez jó hír, mert az intenzív osztályokra a 2020 novembere óta eltelt időben szinte végig nagyobb terhelés hárult, mint járványmentes időszakban. Az adatok alapján ez decemberben is bőven igaz volt, a januári jelentést még nem tették közzé. Ezeken a részlegeken különösen fontos, hogy speciális szaktudással rendelkező ápolók és orvosok elegendő időt tudjanak szánni egy-egy betegre, különben könnyen romlik az ellátás minősége.

link Forrás

Az omikron barátságosabb modorát jelzi, hogy a becsült aktív fertőzöttek mindössze két százaléka van kórházban, ami sosem volt ennyire alacsony a második hullám óta.

link Forrás

Külföldi tapasztalatok alapján könnyen lehet, hogy a kórházi betegek közt többen vannak most olyanok, akik eredetileg más betegség miatt kerültek be, de időközben kiderült róluk, hogy fertőzöttek. Nem tudjuk, hogy a betegek mekkora részére igaz ez, de az általunk megkérdezett orvosok közül többen beszámoltak a jelenségről.

Egyikük azt mondta, ez nem okoz különösebb ellátási nehézségeket, de az elkülönítést persze meg kell oldani. Ha egy nem-covidos osztály négyágyas kórtermében valaki fertőzöttnek bizonyul, átviszik a covid-osztályra, a szobatársak pedig átmeneti részlegre kerülnek, amíg kiderül, hogy elkapták-e a vírust. Ahogy az omikron „gyorsabban terjed a plázákban meg a szülinapi zsúrokon, úgy a kórházi osztályokon is” - mondta egy orvos.

Ez erősen érinti az egészségügyi dolgozókat is. Sokan közülük elkapják az omikront - erről sincsenek adatok -, és ha enyhék is a tüneteik, legalább öt napra kiesnek az ellátásból. Van olyan kórház, ahol azt mondták, ez nem túlságosan tömeges, egy kisebb intézményben viszont annyian estek ki, hogy egy dolgozó szerint sebészek ügyelnek a rehabilitációs osztályon, miközben a neurológián és a pszichiátrián is akadozik az ellátás.

Van, ahol az ügyeleteket nehéz megszervezni emiatt:

„Nálunk ideális esetben hat orvos dolgozik az ügyeletben. Ha öten vagyunk, az még elmegy, néggyel már csak akkor lehet megoldani, ha nincs sok beteg. Ma reggel kiesett egy kolléga, így négyen maradtunk”- írta le egy orvos a délelőtti helyzetet. Amikor beszéltünk, úgy tűnt, épp sikerült találni valakit, aki beugrik ötödiknek.

Előfordul, hogy azért nem tudják visszaengedni a dolgozókat a saját osztályukra, nem-covidos ellátásba, mert muszáj pótolni a kiesett embereket a covid-részlegen.

A hivatalos eljárásrend alapján az egészségügyi dolgozók hét nap után, negatív gyorsteszttel térhetnek vissza a munkába. Tizenöt nap után negatív tesztre sincs szükség.

Bár a Nemzeti Népegészségügyi Központ erre nem tért ki külön, több kórházból úgy értesültünk, hogy a tünetmentes dolgozókat akár úgy is visszaengedik, hogy még pozitív a PCR-tesztjük (ha megnézik egyáltalán a PCR-eredményt). Erre külföldön is van példa, és egyszerűen az a magyarázata, hogy a szuperérzékeny PCR hosszú ideig, akár heteken keresztül képes kimutatni a vírus apró darabkáit, amikor az illető már rég nem fertőzhet másokat. A gyorsteszt viszont semmiképp sem lehet pozitív.

A cikk elkészítésében közreműködött Kaufmann Balázs.

Címlapkép: Balogh Zoltán/MTI/MTVA