• Barna Emília és Patakfalvi-Czirják Ágnes, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének kutatói egy nemzetközi kutatás részeként megvizsgálták az Orbán-rendszer hegemóniaépítését a zenei ízlésen és esztétikán keresztül.
• A populista rendszerek és zenék vizsgálatáról szóló előadásukon Ákos és a Kowalsky meg a Vega slágereit elemezték, de legfőképpen azt térképezték fel, hogy mi a Nélküled titka.

Ausztriában, Magyarországon, Németországba, Olaszországban és Svédországban vizsgálták a populáris zene és a populista diskurzusok kapcsolatát. Itthon a 2010 utáni jobboldali populista ideológia és a mainstream popdalok kapcsolatát vizsgálták. A kormány a keresztény, „hagyományos” európai, elképzelt középosztálybeli értékek védelmét hirdeti a bevándorlóbarát nyugattal szemben, ezek egy részét a popdalok is felerősítik.

Az Orbán-kormány korábban nem látott méretű támogatási rendszert vezetett be (például a Cseh Tamás Programmal vagy a Hangfoglaló programmal), majd 2020-ban jött a feltétlenül orbánista Demeter Szilárd, aki bevallottan a popzenével akar valamit kezdeni. A járvány alatt pénzt is osztott az állam a zenészeknek, ez sem mellékes.

A mostani populista rendszer (vagy nevezik még ordo-nacionalista poszt-neoliberalizmusnak, hibrid rezsimnek, maffiaállamnak, uradalomnak és fasizmusnak, kinek hogy tetszik – a szerk.) a kutatók szerint az előadók négy fajtáját támogatja kisebb-nagyobb mértékben:

1. a korábban a Jobbikhoz kötődő szubkultúra jelentős zenekarait (például Kárpátia és Ismerős Arcok),
2. mainstream pop-rock szereplőket (például Ákos, Kowalsky meg a Vega és tehetségkutatós popsztárok),
3. a rendszerváltás előtt rendszerellenes gesztusokkal szimbolikus tőkéjüket megalapozó, mára már a nosztalgiazenét képviselő előadókat (például Nagy Feró),
4. illetve a „rendszerellenességeket”, akik azonos diszkurzív térben, kulturális és zeneipari kontextusban szerepelnek (mint Bródy János).

Pierre Ostiguy definíciója alapján a populizmus olyan érzelmi narratíva, ami a politikai és mozgósító célokat egy képviselet nélküli tömeg nevében sajátítja ki, a populista vezetők pedig érzelmi kapcsolatot keresnek, és ennek a kapcsolatnak átpolitizálják a szimbólumait és az esztétikáját.

Magyar az, aki hazatalál