Ellenőrizte már, hogy melyik képviselőt támogatta aláírásával a 2022-es országgyűlési választásokra? Érdemes, még akkor is, ha a kedves olvasó úgy tudja, hogy senkit. Többen jelezték ugyanis, hogy a Nemzeti Választási Iroda honlapja szerint aláírásukkal támogatták a Gődény György-féle Normális Élet Pártjának vagy a Megoldás Mozgalomnak, vagyis Gattyán György pártjának a jelöltjeit, miközben egészen biztosak abban, hogy nem tettek ilyet. Szakértők szerint ilyen esetben mindenképpen érdemes több hatósághoz is fordulni, többek között a választás rendje elleni bűncselekmény, vagyis választási csalás miatt feljelentést tenni a rendőrségen. Igazi megoldást viszont a választási rendszer reformja jelenthetne.

Ellopott aláírások

Kevesen tudják, de a Nemzeti Választási Iroda oldalán mindenki meg tudja nézni, hogy a hatóság szerint kit is támogatott az aláírásával. Annyit kell tenni, hogy ezen az oldalon rákattint a „kit ajánlottam” gombra, ezután ügyfélkapuval be kell lépni.

A panaszok többsége arról szólt, hogy a Normális Élet Pártja jelöltjeinek mentek az aláírások, az esetek kisebb részében pedig a Megoldás Mozgalom jelöltjeire. Vasárnap a Nemzeti Választási Bizottság mindkét párt listáját nyilvántartásba vette.

Kérdeztük a pártokat, hogy tudnak-e ilyen esetekről, illetve érkezett-e hozzájuk már panasz, esetleg feljelentés az ajánlások illegális felhasználása miatt. A százmilliós állami támogatást bezsebelő, és közben a demokráciát is aláásó kamupártok szervezésében már komoly gyakorlatot szerzett, oltásellenes influenszerként is befutott Gődény György gyógyszerész-testépítő pártja eddig nem reagált a megkeresésünkre.

A Megoldás Mozgalom először azt írta, hogy nem érkezett hozzájuk ilyen panasz, sem a választópolgároktól, sem a Nemzeti Választási Irodától, illetve az ilyen ügyeket kivizsgáló Nemzeti Választási Bizottságtól sem. Ezt később azzal egészítették ki, hogy tudomásuk szerint a hatóságok már megtették a szükséges lépéseket az ilyen és hasonló ügyekben. „Ahogy korábban is megjegyeztük, sajnos országosan tapasztalható, hogy valakik tévesen vagy rosszhiszeműen írhatták alá egyes jelöltek ajánlóívét. Erre egy szembetűnő példa, hogy a Széll Kálmán téren lévő pultunknál, ahol térfigyelő kamerák sokasága van, szintén jelentettek téves aláírásokat, amelyeket egy jóhiszemű aktivista nem tud kiszűrni. Magyarország kettészakadt, nagyon sajnálatos, hogy valakik visszaélnek mások adataival és másokat rossz színben tüntetnek fel.”

Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje amúgy pár napja kitett egy videót a Facebook-oldalára, amelyen az Egységben Magyarországért szerint az látható, hogy Gattyán György pártjának aktivistája kézzel másol át papírra más aktivistáknak leadott személyes adatokat.

Mit lehet ilyenkor tenni?

Feljelentést! Legalábbis ezt javasolja Döbrentei Dániel, a TASZ választási jogi programjának koordinátora. Több hatóságnál is érdemes jelezni az ilyen eseteket:

• Érdemes feljelentést tenni a rendőrségen személyes adatokkal való visszaélés és választás rendje elleni bűncselekmény (választási csalás) miatt is. Ezt emailben és személyesen is meg lehet tenni. A TASZ javaslata szerint mindenképpen ismeretlen tettes ellen kell megtenni a feljelentést. Hogy miért, arról mindjárt lesz szó.
• Jelezni kell az esetet a Nemzeti Választási Irodának és a kerületi jegyzőnek is.
• Kifogással kell fordulni a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
• Ezek mellett érdemes írni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak is.

A TASZ oldalán mintalevelek is letölthetők.

És a feljelentések meggátolják majd, hogy a hamis ajánlásokkal bejutó jelöltek elindulhassanak az áprilisi választáson? Nem. Döbrentei Dániel szerint még ha indulnak is büntetőügyek az aláírásokkal való visszaélés miatt, kizárt, hogy a választásokig véget érjenek. Ráadásul az ilyen ügyekben általában az derül ki, ha egyáltalán kiderül valami, és nem szűnik meg az eljárás, hogy nem a képviselő, hanem az aláírásgyűjtő aktivista élt vissza az állampolgárok adataival. Ha pedig ki is derül, hogy mondjuk egy képviselő 1000 összegyűjtött támogató aláírásából 400 hamis, akkor is van 500 elfogadható és tisztességes úton szerzett aláírása, amivel regisztrálja a választási iroda. Így a kétséges aláírásokat is begyűjtő jelöltek, ha már nyilvántartásba vették őket, el is indulhatnak a választáson.

A rendszer a gond

Ennek ellenére Döbrentei Dániel szerint érdemes feljelentést tenni, mert lehet büntetőjogi következménye az ilyen visszaéléseknek. Azért is fontos jelezni az ilyen eseteket, mert így lehet felmérni, hogy hány ilyen visszaélés történik. Az oldalán ezért is kéri a TASZ, hogy aki feljelentést tesz, írja meg a szervezetnek.

Persze az így kapott minta nem reprezentatív, mert nagyon kevesen tudják, hogy ellenőrizni lehet az ilyesmit, és még kevesebben veszik a fáradságot, hogy ellenőrizzék is és a feljelentésekkel, panaszokkal bajlódjanak. Természetesen meg lehetne oldani, hogy a Nemzeti Választási Iroda minden állampolgárnak megírja, hogy a hatóság tudomása szerint kit is támogatott az aláírásával. Így sokkal több visszaélést föl lehetne deríteni, és ez talán el is venné a kedvét a választási csalóknak.

A legjobb megoldás Döbrentei szerint az lenne, ha egy állampolgár csak egy jelöltet támogathatna, többet nem. Régebben ilyen rendszer volt, akkor minden választópolgár kapott egy ajánlószelvényt, „kopogtató cédulát", amit egy párt képviselőjének adhatott le, mást pedig nem támogathatott. Az ajánlószelvényeket viszont még a 2014-es választás előtt kidobta a törvényből a fideszes parlamenti többség. Döbrentei szerint azzal a rendszerrel is voltak problémák, azt viszont el lehetett vele kerülni, hogy az állami támogatásra utazó pártok adják-vegyék egymás között az állampolgárok adatait.