Az Ukrajna ellen indított háború kitörése óta több száz nyugati cég közölte, hogy végleg vagy átmenetileg, de felfüggesztik tevékenységüket Oroszországban. Válaszul Vlagyimir Putyin már jelezte, hogy akár a távozó nyugati cégek eszközeinek államosítása is elképzelhető válaszlépésként.
A legnagyobb értékű nyugati eszközpark pedig alighanem a repülőgépekből állhat: a New York Times friss összeállítása szerint ugyan számos nyugati cég szeretné az orosz légitársaságoknak lízingelt repülőgépeit visszakapni, az orosz hatóságok eltökéltek abban, hogy a gépeket az országban tartsák.
Csütörtöki adatok szerint 523 repülőgép volt orosz légitársaságoknál, melyeket külföldi vállalatoktól lízingeltek. Ebből közel 200 a két nagy orosz légitársaságnál, az Aeroflot és az S7 flottájában repült. Mivel mindkét vállalat jelezte már, hogy leállítják a nemzetközi járataikat, arra sincs esély, hogy a tulajdonosok egy harmadik országban szerezhetnék vissza a gépeiket.
A lapnak nyilatkozó szakértők szerint az iparágban alapvető konszenzus van arról, hogy ezeket a gépeket nem fogják tudni visszaszerezni a tulajdonosaik.
Ez pedig jelentős veszteséget jelenthet a cégeknek: egy repülésügyi tanácsadócég, az Ishka számításai szerint az Oroszországban ragadt géppark 12 milliárd dollárt érhet.
Az egyik legnagyobb vesztes a világ legnagyobb olyan vállalata lehet, amely repülők lízingelésével foglalkozik: az AerCap-nak a beszámolók szerint flottájuk 5 százaléka, 142 gépe van az országban.
Az európai szankciók értelmében az Írországban bejegyzett AerCap-nak és a többi lízingcégnek március végéig kéne felfüggesztenie minden tevékenységét Oroszországban, azaz addigra kéne visszakapják a gépeiket is. Ez még akkor is rendkívül szűk határidő lenne több száz gép elhozására, ha az oroszok amúgy együttműködnének.
Pár gépet állítólag sikerült kimenekíteni még a nemzetközi légtárzárak elrendelése előtt, de ezek sem érnek annyira sokat, mivel a rendkívül fontos karbantartási és repülési naplók nélkül meredeken zuhan a gépek értéke.
Egy iparági elemzők nélkül e naplók nélkül gyakorlatilag semmit nem ér a repülőgép, nagyon nehéz lenne újra értékesíteni.
Gazdasági elemzők szerint amúgy a nyugati gépek lefoglalása rövid távon jelenthet plusz forrásokat az orosz gazdaság számára, és a kinyert alkatrészek révén képesek lehetnek a beviteli szankciók ellenére is fenntartani a belföldi járataik működését egy ideig, ugyanakkor már középtávon ellehetetlenülhet majd az orosz belföldi légiközlekedés, hiszen sem az Airbus, sem a Boeing nem szállít többé alkatrészeket az országba.
A nyugati cégek eszközeinek lefoglalása és államosítása pedig jó eséllyel számos olyan befektetőt elriaszthat majd az országból, akiket amúgy nem érintettek volna az eddig kivetett szankciók.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.