Nem annyira a szívük, inkább a zsebük vezetheti ki az orosz piacról a nyugati cégeket
Jelentősen visszafogták az Oroszországba küldött szállítmányaikat a legnagyobb kínai mobiltelefon-gyártók: a Financial Times iparági információi szerint a Huawei, az Oppo és a Xiaomi legkevesebb fele annyi telefont szállít az orosz piacra, mint amennyit a háború előtt küldtek. A kínai gyártók telefonjai az orosz piac 60 százalékát teszik ki, azaz érzékenyen érintheti az orosz fogyasztókat a lépés.
És ez annak ellenére ment végbe, hogy Peking többször jelezte, nem csatlakoznak az oroszokkal szemben meghozott nyugati szankciókhoz, és károsnak tartják azokat. Nem véletlen, hogy egyetlen kínai gyártó sem jelentette be nyilvánosan a szállítmányok csökkentését, és a lap kérdéseire sem kommentálták a dolgot.
A háború kitörése óta a nyugati világcégek sora ítélte el az orosz agressziót, és jelentették be, hogy valamilyen formában, de hátat fordítanak az orosz piacnak. Azonban a kínai telefonos példa is megmutatja, hogy ezeket a cégeket vélhetően nemcsak morális érvek vezették, amikor meghozták döntésüket, hanem a piaci racionalitás is: a nyugati szankciók ugyanis villámgyorsan bedöntötték a rubel árfolyamát, ez pedig ellehetetlenítette a tervezést a vállalatok számára.
A kínai gyártóknak például a rubel meredek zuhanása miatt jelentősen árat kellett volna emelniük az orosz piacon, hogy pénzüknél maradjanak, de közben az orosz középosztály anyagi helyzete napról napra kilátástalanabbá válik. Egy hongkongi elemzőiroda, a Counterpoint Research kutatója, Ivan Lam arról beszélt a lapnak, hogy konkrétan minden egyes nap árakat kellett volna emelnie a cégeknek ahhoz, hogy elkerüljék a veszteséget. Lam szerint ráadásul az orosz kereskedők is felhagyhattak a Kínába leadott rendelésekkel, mivel kiszámíthatatlanná váltak a devizaárfolyamok.
Inkább anyagi, mint morális szempontok
A sok tucat távozó nyugati cég között is volt pár olyan, melyről különösen sok szó esett. Azokról, melyek megtestesítették a fogyasztói társadalom eszméjét, és ezek távozása egy történelmi korszakhatárt is jelölhet: azzal, hogy a McDonald’s, a Coca-Cola vagy a Levi's kiszáll az orosz piacról, nagy valószínűséggel lezáródik a Szovjetunió összeomlását követő időszak is, melyben Oroszországban a kapitalizmus és az autokrácia sajátos keveréke épült ki.
És ugyan a cikkek címeiben legtöbbször kivonulásról van szó, valójában sok multinacionális vállalat egyelőre csak felfüggeszti a tevékenységét. Például a McDonald's, a Levi's, a Pepsi vagy a Starbucks sem azt jelentette be, hogy végleg otthagyják az országot, hanem hogy átmenetileg leállnak. A leálló cégek többsége azt is megígérte, hogy ebben az átmeneti időszakban is fizetik az alkalmazottaik bérét.
Az elmúlt héten megjelent elemzések szerint ez azért is ésszerű lépés a cégek részéről, mert egyáltalán nem lenne könnyű most teljesen felszámolni az érdekeltségeiket. Ugyanakkor az üzlet folytatása sem érné meg, nemcsak morális, de anyagi okokból sem: egyetlen multinacionális vállalat sem szeretne abba a helyzetbe kerülni, hogy a nyugati kormányok a szankciók megsértésével vádolják meg, ráadásul az országot érő szankciók miatt eleve az ellátási láncok összeomlására lehet számítani, és a rubel már említett összeomlása miatt pillanatok alatt eltűnhet az érdemi vásárlóerővel rendelkező középosztály is. És mint a Financial Times elemzése megjegyzi, az orosz kitettségek teljes bezárását az is nehézzé teszi, hogy Moszkva átmenetileg megtiltotta a külföldi befektetőknek, hogy orosz érdekeltségeiket értékesítsék.
Ugyan a szankciók csak pár, stratégiailag kiemelt ágazatban tiltották meg nyugati magáncégeknek, hogy Oroszországban üzleteljenek, de így is alkalmasak voltak arra, hogy egy rendkívül bizonytalan jogi és gazdasági környezetet teremtsenek, és ezért a kockázatkerülőbb vezetők egyszerűbbnek láthattak, ha most inkább teljesen kivonják magukat Oroszországból. Ahogy Alan Beattie írta elemzésében, lehet, hogy a legnagyobb és legismertebb márkák döntését befolyásolta az is, hogy mit szólnak majd a nyugati országok fogyasztói, ha nem hagyják ott az oroszokat, de a legtöbb cégvezetőt valószínűleg sokkal inkább aggasztották az olyan kérdések, hogy mi történik például akkor, ha tudtukon kívül üzletelnek egy szankcionált orosz állampolgárral.
Hogy nem egyszerűen a morális megfontolások hathatták meg a cégvezetőket, azt Beattie szerint az is igazolja, hogy ugyanezek a nagyvállalatok jellemzően fenntartások nélkül üzletelnek elnyomó rezsimekkel, annak ellenére is, hogy jogvédő szervezetek és fogyasztói csoportok rendre szót emelnek az ott elkövetett visszaélések miatt.
Államosítás lehet a válasz
Abban egyetértés mutatkozik az elemzők között, hogy könnyebb volt bejelenteni a kivonulást, mint aktuálisan ki is vonulni. Egyrészt ott van a már említett kérdés, hogy mi legyen az alkalmazottakkal: a Financial Times elemzése említi az Accenture tanácsadóvállalat példáját, ami mind a 2300 alkalmazottját elbocsátotta (állítólag egy nagyobb végkielégítés kíséretében), de sok szereplő ezt a lépést még nem akarja meghúzni, és inkább kivárásra játszanak.
Nehéz helyzetbe kerülhetnek a franchise rendszerben dolgozó multinacionális vállalatok is: például a Marks and Spencernek 48 üzlete van Oroszországban, amit a központból nem zárathatnak be, mivel egy török franchise üzemelteti őket. Az M&S már jelezte, hogy nem küld új árut az üzletekbe, de azt nem tudni, hogy mi lesz az boltok sorsa.
A multinacionális vállalatok kivonulása nehéz helyzetbe hozhatja az orosz vállalkozásokat: az orosz gazdaság nagyon erőteljesen támaszkodott a globális ellátási láncokra, és gyakorlatilag minden szektort rendkívül érzékenyen érint majd, ha nem tudják többé beszerezni a szükséges alapanyagokat és eszközöket. Az orosz vállalkozások persze elkezdhetnek új, nem nyugati beszerzési források után nézni, de egy új ellátási lánc felépítése sok időbe kerülhet, ráadásul a pénzügyi rendszerüket ért szankciók és a rubel összeomlása miatt valószínűleg nem is lesznek túl jó tárgyalási pozícióban.
Arra pedig kevés esély van, hogy a helyzet a közeljövőben enyhüljön: Moszkva a napokban már azzal fenyegetőzött, hogy le fogják foglalni a tevékenységeiket felfüggesztő külföldi cégek eszközei, beleértve gyárakat és üzemeket is. Az államosítási tervek bejelentésére válaszul a Fehér Ház sajtószóvivője, Jen Psaki reagált, és elmondta, hogy ezzel csak még több gazdasági fájdalmat szabadítanának magukra az oroszok. Psaki szerint ezzel Moszkva azt az üzenetet küldené a befektetőknek, hogy egy törvények nélkül működő ország, ahol nem éri meg üzletelni vagy befektetni.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.