Szeverodoneck a háború vastag ködébe burkolózott. Carl von Clausewitz leleményét manapság már átvitt értelemben szokás érteni, a porosz tábornok még a fekete lőpor korában alkotta, amikor a csata eseményeit a szó szoros értelmében vett sűrű, fekete felhő takarta el még a nem is annyira távoli szemlélő elől is. Szeverodoneckben most némileg újra szó szerinti jelentésében is érthetjük, a várost folyamatosan bombázza az orosz tüzérség és a légierő az ukrán erők mozgásának korlátozására, így azt ténylegesen is sűrű füst és porfelhő takarja. De az eseményeket nem csupán ezért nehéz követni. A városban negyedről negyedre, házról házra folynak a harcok, így nem egyszerű feltérképezni, pontosan mi is az állás. Hogy mást ne mondjunk, az Institute for the Study of War (ISW) elemzői hétfőre virradóra az ukrán beszámolók alapján még a város javának visszavételét vezették fel térképükre, hogy aztán keddre virradóra teljesen revizionálják állításukat. Az alábbi gifen ez látható, június 5-én még kékkel jelölték az ukránok által állítólag felszabadított területeket, ám június 6-án visszasatírozták rózsaszínre.

A brit katonai felderítés még keddi jelentésében is kitartott amelett, hogy az ukrán erők a hétvégén visszafoglalták a város egyes részeit, bár az oroszok a város keleti felét még biztosan megszállva tartják. Értékelésük szerint az oroszok távlati célja a város északi és déli irányból történő átkarolása, a védők körülzárása lehet. Az orosz és ukrán jelentésekből egyaránt dolgozó ualivemap szerint is az ukránok uralják a város javát. Ugyanezt jelöli egy másik, élőben frissített térkép, a deepstatemaps is. Egy valami biztos, a városban komoly harcok dúlnak, és abban megegyeznek a beszámolók, hogy az Azot műtrágyagyár hatalmas üzemét még tartják a védők.

A tisztánlátást az is nehezíti, hogy nem teljesen világos, mi az ukrán erők célja. Szeverodoneck stratégiailag nem kiemelten fontos terület, és május utolsó hetében már úgy tűnt, hogy az ukrán hadvezetés bölcs belátással inkább veszni hagyja. Akkor szervezett visszavonulásról szóltak a hírek, amire katonáik védelmén túl is voltak érvek, például az, hogy a közeli, Szeverodoneckkel szinte összenőtt Liszicsanszk jobban védhető, már csak azért is, mert a két várost természetes védvonalat képezve a Donyec folyó választja el. Illetve Liszicsanszk egy dombon áll, a magaslat pedig stratégiailag jobb pozíciót jelent.