Lehet egyszerre az EP- és az önkormányzati választás, visszatértek a főispánok és a vármegyék

POLITIKA
2022 július 19., 09:21

Kedden megszavazta a fideszes kétharmad az Alaptörvény tizenegyedik módosítását, melyet Kocsis Máté vezetésével több fideszes és KDNP-s képviselő nyújtott be a parlamentnek. A módosítást 140 igen, 36 nem szavazattal fogadta el a parlament.

Az alaptörvény módosítása lehetővé teszi, hogy 2024-ben ugyanazon a napon rendezzék meg az önkormányzati és az EP-választásokat. A fideszes képviselők a vita során elsősorban spórolási szándékkal magyarázták a változás szükségességét, míg az ellenzéki képviselők azzal érveltek, hogy a kormány ismét politikai érdekei miatt módosítja az Alaptörvényt: mivel az európai parlamenti képviselőkről csak listán, az önkormányzatokról pedig vegyes rendszerben szavazunk, az ellenzéki pártok az első esetben külön indulhatnak, a településeken viszont az együttműködésben érdekeltek.

Az átütemezéssel az a helyzet állhat majd elő, hogy a 2024 májusában megválasztott polgármesterek és önkormányzati képviselők csak 2024 októberében léphetnek hivatalba. Addig az elődjük hónapokig abban a tudatban vezethetné a várost, hogy leváltották. A fideszes képviselők is elismerték a vita során, hogy látják, a javaslat politikai konfliktusokat szül, de mindenképp szeretnék megcsinálni.

Szintén az Alaptörvény módosításával dőlt el, hogy a megyéket a kormány vármegyékké nevezi át, míg kevéssel korábban, a "2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról" nevű törvényjavaslat elfogadásakor dőlt el, hogy a kormánymegbízottakat ezentúl főispánoknak kell hívni a kormány szándékai szerint. A változásokról a parlamenti vita során a fideszes képviselők elmondták, hogy szerintük nem kell többet belelátni, mint ami a törvény szövegében le van írva.

A vármegyés ötlet nem új, már 2011-ben, az Alaptörvény első tervezetébe is beleírták, de olyan vitákat váltott ki, hogy inkább kivették a végleges változatból. Lázár János, a Fidesz akkori frakcióvezetője azért ellenezte, mert szerinte „nem jó történeti aspektusai vannak”. Lázár most sem támogatta a javaslatot, és korábbi kérdésünkre azt mondta, nem is fogja megszavazni. Végül az oldalán arról írt, hogy a kormánymegbízottak átnevezéséről szóló törvényt nem szavazta meg, de mivel a megyék átnevezése az Alaptörvény módosításában szerepelt, fenntartásaival együtt kötelessége volt azt megszavazni.

Kiemelt videóink

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.