Szijjártó Péternek már eddig is számos barátja volt, a leghíresebb talán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, de van egy magasabb szintje a diplomáciai kapcsolatoknak: a testvér.

Orbán Viktor még a múlt héten szólalt fel a Türk Tanács ülésén - a beszéd nemrég került fel a miniszterelnök honlapjára -, és nagyon úgy tűnik, hogy egy családi asztalt ültek körbe a kazah, a kirgiz, az üzbég és az azeri, a török és a türkmén elnökkel. Mindenki testvér, de a leginkább testvér az azeri elnök, Alijev testvér, akit Orbán kétszer is a testvérének nevezett.

Van az az azeri gáz, különösen a mostani nehéz helyzetben, amiért az ember örökbe fogad egy idősebb testvért, de Orbán már 2018-ban megindokolta, hogy miért is van helyünk a türk tanácsban:

„Mint Önök is tudják, mi Magyarországon élünk, magyarok vagyunk, magyarul beszélünk. Ez egy egyedülálló és különös nyelv, amely a türk nyelvekkel áll rokonságban. Mi mindig is figyelemmel követtük a türk identitású országok együttműködését, mi vagyunk Önök között a legnyugatabbra költözött nép, amely a kereszténységet is felvette. Mi tehát egy Nyugaton élő keresztény nép vagyunk, amely a hun-türk eredet alapján áll, a magyarok magukat Attila késői leszármazottjaként tartják számon”.

Ez nem feltétlenül a jelenlegi tudományos magyar álláspont, leginkább szemben áll azzal, egyelőre a finnugor vonal tartja magát, de Kásler Miklósnak ehhez biztosan lesz még hozzáfűzni valója. Még a magyarokban csörgedező kipcsak vérnek is érdemes alaposabban utánanézni.

Ne hallgassuk el a kézzelfogható sikereket sem a Türk Tanács üléséről, Szijjártó Péter sem tette, amikor bejelentette, hogy „sikerrel jártunk, mindenki mindenbe beleegyezett, így mi is alá tudtuk írni a Türk Államok Szervezete Aszálymegelőzési Intézetének budapesti létrehozásáról szóló megállapodást”.

A magyar-türk tanács testvériség jelenlegi állását pedig Herczeg Márk foglalta össze.