Bár a Twitter új tulajdonosa, Elon Musk teljesen felkavarta a cég életét, többek között azzal, hogy tömeges létszámleépítésbe kezdett, az elmúlt két hónapban több nagyobb techcég is elbocsátásokba kezdett. A Layoffs.fyi számításai szerint több tízezer munkahely szűnt meg az utóbbi hónapokban, a Snap Inc több mint 6 000, az Amazon nagyjából 10 000, a Meta pedig több mint 11 000 dolgozójától búcsúzott.

A 2010-es évek eleje a Szilícium-völgyből induló techcégek felíveléséről, diadalmenetéről szólt. Az évtized vége felé egyre gyakoribbakká váltak a botrányok és a konfliktusok, etikai, biztonsági és jogi problémák merültek fel a Big Tech cégek körül. Ennek ellenére továbbra is megállíthatatlanul törtek felfelé, és beszivárogtak az élet szinte minden területére.

Lassan elképzelhetetlenné vált a hétköznapi élet az olyan alkalmazások nélkül, mint a Google, a Facebook, az Instagram, a YouTube, más régiókban a Twitter vagy a WhatsApp. A koronavírus-járvány miatti lezárásoknak köszönhetően huzamosabb ideig emberek milliárdjai kerültek a négy fal közé, tértek át az online szocializációra, dolgoztak és tanultak otthonról, binge-watcholtak át egész napokat Netflixen, rendeltek ételt, italt a szomszéd pizzériából vagy oltásellenes pólót az Amazonról.

A techcégek a megnövekedett keresletre csak egy módon válaszolhattak: irdatlan tempóban kezdtek új és képzettebb dolgozókat toborozni, akiket könnyedén meg tudtak fizetni a szintén megugrott bevételekből. A Facebooknál 2021 végére az előző évhez képest csaknem 30 százalékkal többen dolgoztak, az Amazonnál nagyjából 24 százalékkal - igaz, a számítást megnehezíti, hogy a szállítócég a téli szezonra ideiglenesen részmunkaidőre vesz fel dolgozókat -, a Netflixnél pedig közel 20 százalékkal.

„Sajnos ez nem úgy sikerült, ahogy vártam”

- írta Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgató novemberben a Meta alkalmazottainak az elbocsátásokkal kapcsolatban. Több ehhez hasonló nyilatkozat született a nagy techcégek vezetőitől. Közös bennük, hogy beismerik, arra számítottak, a lezárások alatt kezdődött felívelés a feloldások után is hasonló ütemben fog folytatódni.

A lezárások végével az emberek kirobbantak a világba. Sokkal többet költöttek utazásra, sportra, közösségi rendezvényekre, szolgáltatásokra, mint termékekre. A kereslet nagyot esett, a Netflix évek óta először több előfizetőt vesztett, mint szerzett.

„Nemcsak az online kereskedelem tért vissza a korábbi trendekhez, hanem a makrogazdasági visszaesés, a megnövekedett verseny és a hirdetések elvesztésével a bevételünk is alacsonyabb lett, mint amire számítottam. Elszámoltam magam, vállalom a felelősséget” - írta Zuckerberg.

„A negyedéves 8 százalékos bevételünk bőven alatta van a korábbi számításainknak” - ezt már a Snapchatet működtető Snap Inc. vezérigazgatója, Evan Spiegel írta. „Sajnos a jelenlegi alacsonyabb árbevétel-növekedésünk miatt világossá vált, hogy csökkentenünk kell a költségstruktúránkat, hogy elkerüljük a jelentős, és állandó veszteségeket.”

Varga Judit térdre borít

A kétezertízes évek végére felbukkanó problémák egyike az adatvédelem problémája volt. Mára már havi rendszerességgel figyelmeztetnek adatvédelmi szakértők a fennálló veszélyekre, a kínai gyártású TikTokot pedig egyesek komoly nemzetbiztonsági fenyegetésként értékelik.

Sorra indultak a perek a kormányok részéről az olyan cégek ellen, mint a Facebook vagy a Twitter - Ausztráliában jó nagy káosz lett abból, hogy a Facebook ki akart vonulni, amiért a kormány szabályozni akarta. Még Varga Judit is a cég megregulázásával fenyegetett - igaz, a kezdeti lelkesedés egész gyorsan lelohadt. A szélsőjobboldali Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László pedig egyik kedves kampánytémájává tette az új világrendet elhozó, „disznófejű nagyurak” által üzemeltetett Facebook elleni küzdelmét.

A korlátlan adatgyűjtést egyre több törvény nehezíti meg, a célzott hirdetések pedig egyre könnyebben kikerülhetők. Az Apple például 2021-ben megnehezítette a felhasználók online tevékenységeinek nyomon követhetőségét és az adatok továbbítását a hirdetők felé. Ráadásul a hirdetőcégek a lezárásokat követő gazdasági visszaesés miatt egyre kevesebbet hirdettek.

„Tekintettel a jelenlegi makrogazdasági környezetre (valamint az elmúlt években a gyorsított munkaerő-felvételre), egyes csoportok módosításokat hajtanak végre, ami bizonyos esetekben azt jelenti, hogy egyes szerepekre már nincs szükség” - magyarázta a leépítésekkel kapcsolatban az Amazon, hozzátéve, hogy „ezeket a döntéseket” nem hozták meg „egykönnyen”, és hogy azon dolgoznak, hogy támogassák „az érintett alkalmazottakat”.

Fogunk-e így a Metaverzumban bulizni?

A 2020-ban megnövekedett bevételek lehetővé tették, hogy a techcégek újabb, gyakran utópisztikus, sci-fikre hajazó technológiai fejlesztésekbe kezdjenek. A projektekre felvett, rendkívül drága, képzett munkaerő nagy kiadásokat jelentett, de a cégek úgy értékelték, muszáj tartani a tempót.

A leépítésekkel kérdésessé válik, megéri-e továbbra is hatalmas összegeket fektetni az olyan kockázatos projektekbe, mint a veszteséget termelő Metaverzum, az önvezető autók vagy a humanoid robotok. A válasz nem egyértelmű, mivel a techcégek növekedése nem állt le. A jelenlegi trendek alapján csak annyi látszik, hogy visszaesett a világjárvány előtt szintre, félteni tehát biztosan nem kell őket. (BBC)