Több évtizedes rekordon van a januári infláció: egy év alatt majdnem 26 százalékkal emelkedtek az árak.

Az élelmiszerek ennél is jobban, 44 százalékkal drágultak a KSH számításai szerint. Biztató viszont, hogy megtorpanni látszik a közel két éve tartó, folyamatos növekedés. 2021 elején 3-4 százalékos volt az élelmiszer-infláció, ami az év végére megduplázódott, majd 2022 végén 45 százaléknál tartottunk.

A tavaly decemberi értékhez képest visszaesett a sajt, a vaj és a tej inflációjának mértéke is, de ez kevéssé vigasztalja a vásárlókat. A sajt és a vaj így is közel 80 százalékkal drágább, mint egy évvel ezelőtt, a tej csaknem 50 százalékkal.

Amikor 2022 januárjában bevezették az első élelmiszerár-sapkákat, valamelyest mérséklődött a tej drágulása, utána viszont egész évben töretlen emelkedést láttunk. Az ársapka csak a 2,8-as UHT-tejre vonatkozik, más típusok szabadon drágulhattak.

Ráadásul a jegybank elemzője arra jutott, hogy amit az ársapkával megspórolunk az egyik terméken, azt megfizetjük a másikon.

Ez is feljebb tolhatta például a sajt árát, igaz, Gulyás Gergely miniszter többször mondta a kormányinfókon, hogy nem annyira az inflációt akarják lenyomni az árstopokkal, inkább az a cél, hogy az alapvető élelmiszerekhez mindenki hozzáférhessen. Más kérdés, hogy az áruhiány és a kereskedők által bevezetett mennyiségi korlátozások miatt ez nem mindig egyszerű.

Most április 30-ig érvényesek az árstopok, de Gulyás csütörtökön utalt rá, hogy ha veszélybe kerülne az ellátásbiztonság, korábban visszavonhatják őket.

Az összes élelmiszerhez képest valamelyest kevésbé, 41 százalékkal drágultak a húsok (a sertéscomb, a csirkemell, a farhát és a csirkeszárny ársapkás). A tojás ára viszont nagyon elszállt, a novemberben bevezetett ársapka után is majdnem 80 százalékos volt a januári infláció. Persze ez még mindig jobban hangzik a novemberi 103 százaléknál.

A krumpli, a zöldségek és a gyümölcsök inflációjában nagyobb kilengéseket láttunk 2019/20-ban is. 2021-től ezek is drágulni kezdtek, kisebb-nagyobb visszaesésekkel, míg végül a krumplira novemberben sapkát tett a kormány. Ennek egyelőre kevés hatása volt, januárban 42 százalékos volt az infláció, ami nem sokkal marad el az októberitől.

A száraztészta 66 százalékkal, a sör 34-gyel drágább, mint egy évvel ezelőtt.

Az általunk vizsgált élelmiszerek közül a sör az egyetlen, aminek az inflációja rendületlenül emelkedik.A kenyér iszonyatosan, több mint 80 százalékkal drágult, de ebben október óta nincs különösebb változás.

A tavalyi év első felében a kormány „háborús inflációról” beszélt, elfedve, hogy az ukrajnai orosz invázió előtt is jelentős volt a drágulás.

Később az Oroszországra kivetett uniós szankciókat kezdték okolni. „Amint vége van a szankcióknak, azonnal csökkenni fognak az élelmiszerárak” – mondta Orbán Viktor 2022 szeptemberében, pedig már 2021 júniusában nálunk volt a legmagasabb az élelmiszer-infláció az EU-ban, az ársapkák bevezetése idején pedig a harmadik helyen álltunk.

Amikor erről kérdeztük Gulyás Gergelyt a kormányinfón, egyrészt az aszályra hivatkozott, másrészt kitartott amellett, hogy a szankciók nélkül felére csökkenne az infláció mértéke. Elemzők inkább a gyenge forintot és az élelmiszeripar magas importhányadát szokták emlegetni, de a jegybank alelnöke újabban a cégeket is hibáztatja a profitéhségük miatt.

A jegybank most tavaszra várja az élelmiszerárak csökkenését.