Minimálisan csökken a magyarországi infláció az Eurostat szerint. Januárban 26,2 százalékos volt, februárban 25,8, márciusban 25,6. (A KSH valamivel alacsonyabb számokat szokott közölni az eltérő módszertan miatt. Nemzetközi összehasonlításra az Eurostat alkalmas.)

Ehhez képest az egész Európai Unió januárban 10 százalékon állt, mostanra pedig 8,3 százaléknál tart. Minden országot figyelembe véve 11,5 százalék volt a csúcs tavaly októberben, ami magyar szemmel álomszerűnek tűnik.

Csúcstartóként csupa közép-kelet-európai államot találunk mögöttünk, de meglehetősen lemaradva. A márciusi infláció Lettországban 17,2, Csehországban 16,5, Észtországban 15,6 százalék. Rajtunk kívül csak Szlovákia lépte át korábban a 20 százalékot, de már ők is 15 alatt vannak.

Orbán Viktor pénteken arról beszélt a Kossuth rádióban, hogy reméli, áprilisban általánosabban érezhető lesz az infláció csökkenése, május-júniusban pedig „határozott esésre” számít.

Márciusban azt mondta, ha visszavonnák az Oroszországra kivetett szankciókat, azonnal legalább felére csökkenne az infláció, és utána meredeken zuhanna 2-3 százalék köré. Arról nem beszélt, hogy a magyar infláció hónapokkal a háború és a szankciók előtt közelítette a 10 százalékot, és később minden európai országot lehagyott. (Ennek okairól Zsiday Viktor közgazdásszal is beszélgettünk Létforgatag című podcastunkban.)

Inflációs oldalunkon még többet megtudhat az áremelkedésről.

Ha az élelmiszereket nézzük, különösen látszik, mennyire rossz a magyar helyzet.

Márciusban 45 százalékkal voltak magasabbak az élelmiszerárak, mint egy évvel korábban. A második helyezett Szlovákiában ez 29 százalék.Az 50 százalékos decemberi csúcshoz képest már jobban állunk, de az EU-s 20 százaléktól nagyon messze vagyunk.

Bizonyos élelmiszerek 40-50 százaléknál is többet drágultak egy év alatt. Az Eurostat által vizsgált termékek közül az alacsony zsírtartalmú friss tej ugrott legnagyobbat Magyarországon (76 százalék), utána jön a tojás (74 százalék) és a vaj (68 százalék). Negyedik a kenyér, amiből a fehér már ezer forintba kerül a KSH szerint.

Az EU-ban csak a cukor drágult hasonlóan (61 százalék), ennek bizonyos típusa Magyarországon ársapkás, úgyhogy itt jobban állunk. Minden más élelmiszer ára legfeljebb nagyjából 30 százalékkal nőtt egy év alatt az európai országokban.

Címlapi grafika: Tbg