Örményország kész elismerni Azerbajdzsán területi integritását, amely magában foglalja Hegyi-Karabahot is, azzal a feltétellel, hogy Baku szavatolja az ottani örmény lakosság biztonságát – jelentette be sajtókonferenciáján Nikol Pasinján örmény miniszterelnök.

„Örményország elismeri Azerbajdzsán 86,6 ezer km²-es területét, feltételezve, hogy Azerbajdzsán is kész elismerni Örményország területi integritását 29,8 ezer km²-en. Azerbajdzsán 86,6 ezer km²-e magában foglalja Hegyi-Karabahot is” – mondta Pasinján, aki szerint „a hegyi-karabahi örmények jogainak és biztonságának kérdését a Baku-Sztyepanakert formátumban kell megvitatni”.

Reméli, hogy a felek mielőbb meg tudnak állapodni a békemegállapodás aláírásáról. „Örményország továbbra is elkötelezett a régió békeprogramja mellett. Reméljük, hogy a közeljövőben megállapodásra jutunk a békemegállapodás szövegéről, és képesek leszünk aláírni” – mondta.

Pasinján szerint a Vlagyimir Putyin orosz és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel tartandó csütörtöki háromoldalú moszkvai találkozóján aligha kerül még sor békeszerződés aláírására, de bízik abban, hogy sikerül megállapodni a regionális kommunikációs összeköttetések megnyitásáról.

Pasinján a múlt héten jelentette be, hogy május 25-én Moszkvában tárgyalásokat folytat Aliyevvel az orosz elnök közvetítésével. Azt mondta, június 1-én a moldovai fővárosban, Chisinauban is találkozik Aliyevvel. Ez utóbbi megbeszéléseken részt vesz majd Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár is.

Pasinján elmondta: Örményország kilép a – több szovjet utódállamot tömörítő – Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből (ODKB), ha arra a következtetésre jut, hogy az „nem működő struktúra”. „Ha Örményország de jure úgy dönt, kilép a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből, ez azután fog megtörténni, hogy rögzíti, hogy az ODKB elhagyta Örményországot. […] Akkor magunknak kell döntenünk a saját biztonsági ügyeinkről” – mondta az örmény miniszterelnök.

Január 10-én Pasinján bejelentette, hogy Örményország nem szándékozik megtartani területén az ODKB 2023. évi hadgyakorlatát. Az orosz külügyminisztérium erre január 26-án úgy reagált, hogy Jereván a döntésével az EU-nak akar kedvezni. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő február 20-án bírálta az EU polgári missziójának megjelenését Örményország határ menti térségében, és kijelentette, hogy Oroszország az EU örményországi polgári missziója mögött kizárólagos „geopolitikai indítékot” lát, ami nem a kaukázusi helyzet rendezésére, hanem Oroszországnak a térségből való kiszorítására irányul.

Hegyi-Karabah sokáig vegyes lakosságú terület volt, ahol 20 százalékban muzulmán azeriek, többségében pedig keresztény örmények laktak. Amikor a Szovjetunió szétesett, Azerbajdzsán és Örményország is kikiáltotta a függetlenségét, és a két ország háborúzni kezdett Karabahért. Az 1994-ig tartó, 30 ezer halottat és egymillió menekültet követelő háborút akkor még az örmények nyerték, a 2020-as konfliktusnak viszont a megerősödött Azerbajdzsán volt a győztese. 2022 őszén újra fellángolt a feszültség a térségben. (MTI)