Váratlanul nagy mértékben módosította májusban az MNB az ún. kamatfolyosó felső határát. A kamatfolyosó az alapkamat és a bankközi kamatok közti sávot jelöli ki, vagyis azt, hogy egymás közti elszámolásban milyen kamattal számolhatnak a bankok a jegybanki alapkamathoz képest. Az MNB május végi döntésével 4,5 százalékponttal csökkentette a kamatfolyosó felső határát, ami azonnal csökkenést hozott a tízéves állampapírok hozamában.
A Creditline.hu most nyugati elemzőkre hivatkozva azt írja, hogy a döntés talán elhamarkodott volt, így komoly veszélyeket rejt magában. David Haunert, a Bank Of America kutatási igazgatóját idézik, aki szerint a monetáris politikában a megfontoltság és a határozottság nagyobb gondoktól óvhatná meg a gazdaságot, a túl korai kamatcsökkentés okozta problémákat pedig később kamatemeléssel tudják csak kezelni. A kamatok ilyen rendszerességű változása pedig bizonytalanságot okoz a gazdaságban.
A svájci privátbankcsoport, a Vontobel vezető portfóliómenedzsere, Thierry Larose már a kamatfolyosó szűkítése előtt aggasztónak nevezte a jegybanki álláspontot, túl korainak nevezte a lazítást. Szerinte a jegybanki kamatpolitika az agresszív árszabályozással együtt erősíti az inflációt.
A kamatfolyosó szűkítésének amúgy nincs közvetlen hatása a kamatszintekre, de arra utal, hogy a jegybank már kamatvágást fontolgat.