Ha megérik, a 2024. novemberi amerikai elnökválasztás az előző két elnök, az akkor 80 éves Joe Biden és a 77 éves Donald Trump között fog eldőlni. Bár mind az előbbi Demokrata, mind az utóbbi Republikánus Pártja tart elnökjelölti előválasztást, mindkét esemény inkább csak kötelezően megrendezett ceremóniának tűnik, mint komoly versenynek. Bident jelölni fogják, mert az elnököt mindig jelölik, Trumpot pedig azért, mert a republikánus szavazóbázis jelentős része képtelen feladni szélhámos bálványa imádatát.

A két nagypapa egyaránt évek óta küzd szellemi hanyatlással, de még így is lényegesen ravaszabbak és élesebb eszűek, mint maroknyi, ma teljesen esélytelennek tűnő kihívójuk nagy része. Különösen így van ez a demokrata oldalon, ahol Biden elnöknek eddig két kihívója akadt. Egyfelől a már 2020-ben is próbálkozó Marianne Williamson, aki politikai karrierje mellett egy kvázi-vallás gurujaként is működik, valamint Robert F. Kennedy Jr., aki szerint nagyon érdekes, hogy a covid éppen a kínaiakat és a zsidókat kíméli meg.

Amerika Habsburgjai

Bár a Bushok, Clintonok és Trumpok kora kicsit elhalványította a fényüket, ha van Amerikában királyi család, az mindenképpen a Kennedy-dinasztia. Az ír származású család közel száz éve állandó szereplője az ország politikai- és bulvárhíreinek, és ugyan az 1960-as években voltak a csúcson, de ha egy Kennedyvel történik valami, annak a mai napig automatikusan a címlapokon a helye. Ha pedig úgy dönt, hogy elindul az elnöki székért, biztos lehet abban, hogy minden mozdulatát és szavát közvetíteni fogják. Még akkor is, ha nem beszél teljes őrültségeket.

A Kennedy-klán első, már Amerikában született tagja az a P. J. Kennedy volt, aki Massachusetts államban még csak helyi politikai tisztségekig jutott. Fia, Joseph P. Kennedy Sr. ennél ambiciózusabb volt, és az 1930-as években hazája londoni nagyköveti pozíciójáig jutott, csak balszerencséjére gyakorlatilag náci is volt mellé. Ezt akkoriban nehezen tolerálták Washingtonban, ezért 1940-ben inkább visszahívták.

Joseph Sr. innentől kezdve csak a háttérből élhette ki politikai ambícióit – leginkább négy fián keresztül. Már a legidősebből, Joseph P. (Joe) Kennedy Jr.-ból is elnököt szeretett volna faragni, de az elsőszülött fiú 1944-ben, egy világháborús repülőgép-balesetben meghalt. Így csak az öccse, John F. (Jack) Kennedy, ismertebb nevén JFK jutott be a Fehér Házba, miután demokrata jelöltként megnyerte az 1960-as elnökválasztást.

JFK-t azonban 1963-ban meggyilkolták. Ez volt a modern Amerika történetének egyik meghatározó eseménye, az egyébként is eseménydús 1960-as évek egyik legfontosabb pillanata, amelytől kezdve a Kennedy névnek egészen különleges csengése lett az országban. A meggyilkolt elnök örökébe öccse, Robert F. (Bobby) Kennedy tervezett lépni, ám az 1968-as elnökválasztás demokrata előválasztási folyamata közben őt is megölték. Néhány hónappal később a legkisebb fiú, Edward (Ted) Kennedy élve kászálódott ki egy autó víz alá került roncsából, amit ő vezetett – viszont meghalt benne fiatal női útitársa. A baleset után már csak amerikai szenátor lehetett évtizedeken át, elnökválasztáson esélytelen lett volna elindulnia. Legalábbis azokban a Donald Trump előtti időkben még ez volt a közmegegyezés.

A pátriárka Joseph P.-nek a négy fiú mellett volt öt lánya is, és az írekhez méltóan buzgó katolikus családban gyermekei is rendkívül termékenyek voltak. Bár RFK-t mindössze 43 évesen gyilkolták meg, így is 11 gyereket hagyott maga után, és több testvére is alig marad el mögötte. A Kennedyk egyébként a katolicizmus tanításait a házasság szentségével kapcsolatban szinte teljesen ignorálták, Joseph P.-nek is több színésznővel volt viszonya, és ezt a hobbiját fiai is örökölték, élen azzal a JFK-vel, akinek valószínűleg magával Marilyn Monroe-val is.