Szijjártó: Meg kell nézni, hogy tiszteletben tartják-e a magyar kisebbség jogait, mielőtt új szakaszba lépne Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalása

„Ősszel elő fog jönni az a kérdés, hogy az EB-nek értékelnie kell az Ukrajnával folytatott tagjelölti tárgyalások eddigi eredményeit, és felmerül a kérdés, hogy akkor újabb fázisokba léptethetők-e a csatlakozási tárgyalások? És ott egyhangú döntés kell. És ott nekünk azt kell majd megvizsgálni, hogy Ukrajna tiszteletben tartja-e az összes olyan jogát a magyar nemzeti közösségnek, amellyel egyrészt ez a közösség már rendelkezett 2015-ben, meg előtte, és tiszteletben tartják-e ennek a nemzeti közösségnek az összes olyan jogát, amelynek nemzetközi szerződések alapján járnia kell” - mondta Szijjártó Péter külügyminisztere az MCC Fesztiválon, ahol az intézmény igazgatója és a Mandiner főszerkesztője, Szalai Zoltán alákérdéseire válaszolt.

Szijjártót arról kérdezték, hogy a nemzetközi színtereken mennyire sikerült tudatosítani a kárpátaljai magyar kisebbség egyre rosszabb helyzetét. A külügyminiszter elmondta, hogy a 2010-es években sorra fosztották meg a kisebbség jogait a nyelvtörvényekkel, 2020-ra pedig a helyzet mélypontra jutott.

Számon kérte a „képmutatást”, hogy míg más EU-csatlakozási eljárás esetében az Unió számon kéri a kisebbségek jogait, addig a magyar kormány figyelmeztetéseit rendre figyelmen kívül hagyják. Mint mondta, a háború elején a magyar kormány is szemet hunyt, és csak decemberben hozták fel újra a témát, amikor újabb törvénnyel állt elő Ukrajna.

Elmondása szerint az erős nemzetközi nyomás ellenére is kötelességük lesz számon kérni az ukrán vezetésen a kisebbség helyzetét, és nem lehet csak úgy szó nélkül elmenni mellette, mert akkor később sem fognak törődni velük.

Szerinte nem igaz az oroszpártiság vádja, mert azt többször is egyértelműen kijelentették, hogy Oroszország az agresszor, de ennyi háborúról való beszéd után ideje lenne már a békéről is beszélni. A kínai béketervet azért támogatja, mert „van”, és mert a békéről szól.

• Beszélt továbbá arról, hogy az uniós szankciós politika megbukott, és azért tolják tovább, mert különben el kéne számolniuk a sikertelen döntésekkel.
• Arról is ejtett pár szót, hogy megérti a parlamenti képviselőket, akik sértve érzik magukat a svédek által, ő maga pedig azt mondta svéd kollégájának, hogy gondolkozzon el azon, milyen gesztussal tudná kiengesztelni őket.
• De szóba került az is, hogy a kormány mindent meg fog tenni, hogy az Európai Parlament jobbra tolódjon,
• a lengyelekkel pedig nincs is olyan rossz kapcsolat, csak mivel minden a háborúról szól, ezért az ellentét jobban kiéleződik.

Az amerikai nagykövetről elmondta, hogy ha az ő általa kinevezett nagykövet csinálna ehhez hasonlókat, akkor már visszahívta volna, továbbá hogy míg a republikánusokkal jó a kapcsolat, a demokraták folyton azon dolgoznak, hogy rossz színben tüntessék fel az országot. A jövő évi amerikai választásokról azt mondta, „mi abból indulunk ki, hogy amíg republikánusok laktak a Fehér Házban, addig kiváló kapcsolataink voltak”. Többet a témában nem kívánt mondani.