orosz-ukrán háború
A magyarok 11 százaléka gondolja, hogy Zelenszkij helyesen cselekszik
2023 július 10., 16:03
Egészen mást gondolnak Oroszországról a magyarok és a lengyelek
Egészen máshogy alakul Oroszország népszerűsége Lengyelországban és Magyarországon – ez derül ki abból a felmérésből, amit a Pew Research Center amerikai közvélemény-kutató készített a két országban.
A felmérés, aminek eredményét hétfőn hozták nyilvánosságra, 2023 márciusában és áprilisában készült. Nálunk és a lengyeleknél is valamivel több mint 1000 embert kérdeztek meg személyesen, akik a Pew szerint a teljes lakosság reprezentatív mintáját képezték. Néhány hónappal korábban már felmérték a magyar közvélemény és az orosz–ukrán háború viszonyát, akkor az derült ki, hogy a magyarok Európához képest kiemelten oroszbarátok.
Az amerikai cég szerint 2019-ben, tehát három évvel az orosz–ukrán háború kezdete előtt a magyarok és a lengyelek hasonlóan ítélték meg országaik Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz fűződő viszonyát. Akkor mindkét nemzet valamivel több mint fele mondta azt, hogy fontosak a szoros kapcsolatok mindkét nagyhatalommal. Nagyjából negyedük szerint az Amerikához fűződő kapcsolatok voltak fontosabbak, és körülbelül tizedük támogatta az Oroszországgal való szoros viszonyt.
Míg Magyarországon ezek az álláspontok 2023-ra sem változtak, addig a lengyelek mára jóval oroszellenesebbek lettek.
Jó példa erre, hogy míg Magyarországon ma nagyjából a lakosság egyenlő harmadai gondolják, hogy Oroszország az Ukrajnán kívüli szomszédaira is nagy veszélyt jelent, kis veszélyt jelent, egyáltalán nem jelent veszélyt, addig a lengyelek 77 százaléka szerint Oroszország igenis nagy veszélyt jelent a szomszédságára. (A Pew grafikonjain azért nem mindig 100% az egyes táborok összege, mert aki nem tudott/nem akart válaszolni egy kérdésre, azt nem tüntetik fel.)
A felmérésben nem csak az Oroszországgal kapcsolatos véleményekre kérdeztek rá, hanem a válaszolók ideológiai és pártpreferenciára is. Ennek alapján a magukat jobboldalinak tartó, illetve a Fidesszel szimpatizáló magyarok a baloldaliaknál és Fidesz-elleneseknél nagyobb arányban mondták, hogy Oroszország nem jelent fenyegetést. Egyáltalán nem így van ez Lengyelországban, ahol az orosz fenyegetést éppen a jobboldali és a Fidesz szövetségesének számító PiS kormánypárt szavazói tartják a legkomolyabbnak.
Lengyelországban a 2019-es 12 százalékról a nulláig csökkent azok száma, akik szerint hazájuknak Oroszországgal fontosabb a kapcsolata, mint Amerikával, míg ezzel párhuzamosan 20-ról 76 százalékra nőtt az amerikaiakat fontosabbnak tartók aránya. Magyarországon gyakorlatilag nincs elmozdulás a két nagyhatalom népszerűségében, továbbra is nagy többségben (56%) vannak azok, akik szerint mindkettővel ugyanolyan szoros kapcsolatot kellene ápolnia hazájuknak.
A Pew azt is vizsgálta, hogy a két nagyhatalom népszerűsége miként változik, ha csak azokat a lengyeleket és magyarokat kérdezik, akik szerint saját országuknak aktív szerepet kell vállalnia a világ ügyeiben.
Ebben a táborban mindkét országban nagyobb az amerikaiak népszerűsége, mint azok közt, akik szerint a belső problémákkal kell inkább foglalkozni. De itt is óriási a különbség a külpolitikailag aktívabb lengyelek javára, akik 83 százaléka szerint az amerikai kapcsolatok a fontosabbak, míg ez az arány nálunk csak 23 százalék.
Drámai a különbség a két ország között az Oroszország elleni szankciók megítélésében is. A magyarok mindössze 8 százaléka gondolja, hogy szigorítani kellene az oroszok elleni szankciókat, 34 százalékuk szerint nem kell ezeken változtatni, 48 százalékuk viszont azt mondja, hogy lazítani kellene ezeken. A lengyeleknél 67, 24 és 3 százalék ez a szám.
A szankciók magyarországi megítélésében is sokat számít a válaszadók ideológiai beállítottsága és pártpreferenciája. A jobboldali magyarok több mint kétszer nagyobb valószínűséggel támogatják az Oroszország elleni szankciók lazítását, mint a baloldaliak (55% és 24%), és a Fidesz-szimpatizánsok is nagyobb valószínűséggel akarják lazítani a szankciókat, mint azok, akik rossz véleménnyel vannak a pártról.
Egy kérdés van, amiben hasonló tendenciákat mutat a magyar és a lengyel közvélemény: a menekültek befogadása. Ma a magyarok 49 százaléka mondja, hogy be kell fogadni a háború és erőszak elől menekülőket, míg 46 százaléka ellenzi ezt. Ez a két szám a lengyeleknél 52 és 39 százalék.
A menekültek befogadásának támogatási szintje így mindkét országban ott van, ahol a háború kezdete előtt volt. 2022-ben megugrott a befogadókészség aránya, de mára mintha ez a lelkesedés elmúlt volna. A Pew megjegyzi, hogy a 2023-ban mért 49 százalékos magyar arány jóval magasabb, mint a 2018-ban mért 32 százalék.
Nem meglepő módon ebben a kérdésben is érezhető a magyarok politikai megosztottsága. A magukat baloldalinak tartók 66 százaléka támogatja a menekülők befogadását, míg a jobboldaliak esetében ez a szám 46 százalék.