Schadl: Nem vezettem, kinek mennyit adtam, abban bíztam, hogy ők számontartják

Folytatódott a bíróságon a Schadl-ügy tárgyalása Schadl György meghallgatásával, akinek alapvetően két állítása volt: nem tudta lefizetni Völner Pált a végrehajtók kinevezéséért, mert akkor még nem volt államtitkár, másrészt pedig ami pénzt adott a végrehajtói irodáknak, azt osztalékként vissza is fizették Schadlnak szóbeli megállapodások keretében.

Schadl az első állítását egy Viber üzenetváltással akarta igazolni, ami 2021. március 17-én zajlott közte és a szigetszentmiklósi végrehajtói iroda vezetője, S. Tímea között. (Ezt a beszélgetést az ügyészség akkor már megfigyelte.)

• S. Tímea: „F irodával kapcsolatban még semmi?”
• Schadl: „Nincs államtitkárunk, nincs, aki kirakja jelenleg.”
• S. Tímea: „De megjött a papír az egyetemtől akkor? És mikor lesz államtitkár?”
• Schadl: „Persze, az egyetem válaszolt. Jó kérdés, lehet, hogy miniszter-helyettesként közvetlenül Völner úr alá kerülünk.”

Schadl ezzel a 2021 tavaszi cseteléssel próbálta bizonyítani a bíróságon, hogy Völner Pál államtitkár 2021 áprilisáig csupán a végrehajtói kar hivataláért és nem a konkrét végrehajtók kinevezéséért felelt, vagyis szerinte lehetetlen, hogy végrehajtók kinevezése érdekében ő korrumpálta Völnert.

Schadl állítása szerint a szigetszentmiklósi iroda felújítása, az ott használt autók, valamint F. Miklós végrehajtó fizetése összesen nagyjából 220-247 millió forintjába került, F. viszont az ügyészség szerint csak 190 milliót osztott neki vissza az iroda osztalékából. Schadl állítása szerint szóbeli megállapodás volt közte és F. között arról, hogy F. visszaadja az iroda felújításának árát, ez volt az a 190 millió. Schald szerint viszont F. Miklós 27 hónap alatt 60 millióval kevesebbet fizetett vissza neki,

akkor engem mínusz hatvanmillióval vesztegettek meg?- kérdezte.

A fonyódi végrehajtói irodával kapcsolatban ugyanezt állította.

Schadl György szerint tehát csupán azokat a pénzeket szerette volna visszakapni, amiket a végrehajtói irodák elindításába és működésébe invesztált, ezekről pedig megállapodott a végrehajtókkal is.

A bíró hosszan kötözködött Schadl szóbeli megállapodásaival, neki ugyanis nem volt világos, hogy hogy lehet, hogy valaki több tíz-, vagy akár százmilliós kölcsönöket ad szóbeli megállapodásra.

Schadl azzal védekezett, hogy ő maga nem is vezette, hogy kinek mennyit adott, csak nagyjából tartotta fejben. Abban bízott, hogy azok, akiknek kölcsönt adott, helyette is számontartják. (hvg.hu)