A háborús veszélyhelyzetre hivatkozva a kormány csütörtök este egy rendelettel lezárta a Modern Városok Programot. A vidéki nagyvárosokkal kötött megállapodásokat a kormány felülvizsgálja és módosítja. A felülvizsgálatot Lázár Jánosra bízták. Azoknál a projekteknél pedig, ahol a megvalósítás meghiúsult, az önkormányzatoknak a fel nem használt támogatási forrásokat vissza kell utalniuk az Államkincstárnak. Egy másik rendelettel 52 nagyvárosi fejlesztési programot fújtak le Debrecentől Zalaegerszegig.

A Modern Városok Programot 2015-ben indította el a kormány, Orbán Viktor 2015 és 2017 között 23 megyei jogú várost járt végig, hogy megállapodásokat kössön egészségügyi, oktatási, turisztikai, kulturális, ipari, sportolási fejlesztésekről, de voltak közút- és vasútfejlesztési projektek is. És a programot még azután is folytatni tudták, hogy 2017 őszétől 238 napon át Kósa Lajos miniszterként felügyelte a fejlesztéseket, akiben már akkor tudatosult, hogy nem könnyű előteremteni rá a forrásokat: „Pénzt osztani könnyű, én is itt, látják, királykodok ezekkel a milliárdokkal, de közben valakinek ezért meg kell dolgozni, ezt valakinek elő kell állítani, meg kell termelni, adóként be kell fizetni.”

Nyolc év alatt több mint 2353 milliárd forintot osztottak ki. Majd Lázár János márciusban már belengette a program lezárását. „Eltelt hét év, érdemes összegezni. Ami ennyi idő alatt sem tudott elindulni, annak már nem sok legitimitása lehet” - mondta a Mandinernek.

A kormány most úgy döntött, hogy ott, ahol az egyes programelemek megvalósultak, illetve ott, ahol a tervezett programok az elmúlt nyolc évben nem tudtak megvalósulni, a projektek továbbvitele és a támogatási jogviszonyok fenntartása nem indokolt. De ahol a megvalósítás megfontolás tárgyát képezheti, ott az illetékes miniszter dönthet. Majd felsorolják azokat a projekteket, amiknek a megvalósítását még fontolóra veszik.

A felülvizsgálatról szóló kormányhatározat indoklása szerint a programra azért volt szükség, mert „az állam feladata, hogy állampolgárainak lakóhelytől függetlenül azonos minőségű közszolgáltatásokat biztosítson, és a vidéki településeket a működőtőke-beruházások vonzó befektetési célterületévé tegye, ezáltal is növelve a vidék megtartó erejét”.

Csak aztán úgy alakult, hogy az uniós pénzek nem akartak megérkezni, a költségvetési hiány 900 milliárddal nagyobb lett a tervezettnél, a gazdasági növekedés pedig nagyobb lett a vártnál. A kényelmetlen helyzetet a kormányhatározat így írta körül:

„2022 óta ugyanakkor gyökeresen megváltozott a gazdasági és politikai környezet, minderre tekintettel most nemcsak lehetséges, de szükséges is mérleget vonni, illetve jelen formájában lezárni a Programot”