• Szerdán a Fővárosi Törvényszéken tanúk sorával igyekeztek tisztázni, vajon Boldog Istvánék tényleg befolyásolták-e a választókörzetük egyik önkormányzatát a kivitelezések elvégző cégek kiválasztásában.
• A bizonyítást nehezíti, hogy az ügyre legközelebbről rálátó cserkeszőlői polgármester azóta meghalt.
• Az új polgármester szerint a botrányt kirobbantó beruházások nem csak túlárazottak, hanem feleslegesek is voltak.

A vád alapján a Fidesz akkori országgyűlési képviselője, Boldog István és Fehér Petra a megyei közgyűlés alelnöke 2015 környékén elhatározták, hogy a vidéki településeket uniós támogatásokhoz juttató Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatainál helyzetbe hozott vállalkozóktól kérnek pénzt a biztos győzelemért. Később K. Péter is csatlakozott hozzájuk, aki ezzel a vesztegetési ügy harmadrendű vádlottjává vált. Boldog Istvánra az ügyészség 6,666,666 forint vagyonelkobzást, 6 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztést, ötmillió forint összegű pénzbüntetést és öt év közügyektől való eltiltást kért.

A választókörzet egyik települése, a 2200 lakosú Cserkeszőlő vezetése 2015 környékén akarta felújítani a Szinyei Merse Kúriát és egy nagyobb bölcsődét is építettek volna. A projekteket a Pénzügyminisztérium jóvá is hagyta, azonban ügyészég szerint

a támogatások megítélése után gyanús utasításokat kezdtek kapni Boldogék köreiből arról, milyen céggel kellene intézniük a projektek közbeszerzéseit, és azon melyik kivitelező cégeknek kellene nyerniük. A vád szerint a DEBKÖZ Közbeszerzés Kft.-t kellett lebonyolítónak választaniuk, majd megállapodtak a közbeszerzővel, hogy irányítottan válasszák ki a kivitelező cégeket. A kivitelezőnek a költségek 10 százalékát kell volna visszajuttatniuk.

Beismerték a csúszópénzeket

Az eddigi vallomások szerint ilyesmi valóban történhetett is, hiszen 2021 szeptemberében K. Péter asszisztense be is ismerte a bíróság előtt, hogy kenőpénzeket juttatott célba. Eddig ő az egyetlen, akit elítéltek a vesztegetési ügyben. Valamint az előkészítő ülésen a kúria felújítását elnyerő Makor Kft. vezetője átadott 10 millió forintot, de állítása szerint nem tudta, az kinek megy.

Azonban aki ezekről a tárgyalásokról a legtöbbet tudhatná, Cserkeszőlő akkori polgármestere, Szokolai Lajos 2020-ben meghalt. Így ha a bíróság előtt bármelyik tanú is az ő döntéseire vagy tárgyalásaira hivatkozik, azokat az állításokat már lehetetlen ellenőrizni. Arról is ellentétes állítások hangzottak el, hogy a TOP-os projektek megkezdése előtt miért kellett hirtelen szerződést bontani a korábbi közbeszerzési céggel, aminek a vezetője most azt mondta, Szokolai a település érdekeire hivatkozva cserélte le őket.

Most is szívunk

Az új polgármester, a független Varga Attila, aki korábban a helyi Fidesz vezetője volt, szerdán azt mondta, mindkét beruházás túlárazott és felesleges volt. Mivel a Boldogék elleni büntetőeljárás miatt a Pénzügyminisztérium is szabálytalansági eljárást indított, a polgármester attól tart, hogy a végén még vissza kell fizetniük az 501 milliós támogatást. Ráadásul a projektekről szóló szerződéseket az akkori jegyző ellen sem jegyezte. Amikor a nyomozók házkutatást tartottak az önkormányzatnál, akkor azt mondta, erre nem is lett volna hajlandó. A tanúként beidézett jegyző a bíróság előtt most igyekezett finomítani ezen, szerinte a szerződések egyébként rendben voltak, csak egyszerűen a polgármester nem adta oda őket neki.

Varga szerint a bölcsőde építésére annyit költöttek négyzetméterenként, amiből budai villákat szoktak felhúzni. Ráadásul nincs is szüksége a településnek ekkora intézményre, a 28 férőhelyet azóta sem tudják kihasználni, valamint a kúria fenntartásai is csak viszi a pénzt. Amikor Boldog István azzal próbálta kikezdeni a polgármester megállapításait, hogy nem is építész, Varga Attila válaszán érződött, hogy nincs oda a volt fideszes képviselőért:

„Lehet engem kóstolgatni, de nem én voltam ott, amikor döntöttek erről.”

Bár az akkori döntések hátteréről Varga Attila sem tudott többet elmondani, egy ponton kifakadt, hogy a botrány mennyire megnehezíti a mostani működésüket:

„Olyan sosem volt a képviselő-testületi ülésen, hogy valakit mi meghívjunk magunknak. Azt majd eldönti a közbeszerző. Pont a Boldog-ügy miatt 2022 februárja óta új közbeszerzései törvény van, nyílt közbeszerzéssel kell meghirdetni az összes TOP-os pályázatot. Nincsen beleszólásunk. Ezért szívunk most.”

Egyébként felháborítónak tartja, hogy a Boldog-ügy miatt az ő települést állították pellengérre, miközben a képviselő mentelmi jogát felfüggesztő határozatban is több ügyre utaltak. A korábbi tárgyalásokon valóban olyan városvezetők vallottak, akik sorra vallottak arról, hogy Boldog emberei kenőpénzeket kértek tőlük.

Megúszni a lehallgatást

A tárgyaláson Boldog István védőügyvédje, aki egy másik ügyben a szintén korrupcióval vádolt Völner Pált védi, ismét kérte, hogy a bizonyítási eljárásból zárják ki a volt képviselőről készült lehallgatási iratokat. Azzal érvelt, hogy a mentelmi jog felfüggesztése előtt nem lehetne büntetőeljárást indítani országgyűlési képviselők ellen. Így ebben az ügyben lehallgatási anyagot szerinte nem lehet a bizonyítékok körében értékelni. Varga István egyébként a Völner-ügyben is ugyanezt szeretné elérni. A bíróság egyelőre még nem döntött a kérdésben. Ha ezt elutasítják, a következő tárgyalásokon derülhet ki,

milyen lehallgatási anyagok születtek a Fidesz volt képviselőjéről.

Varga István 2014-ig szintén a Fidesz országgyűlési képviselője volt, majd őt nevezték ki a KESMA élére. Innen azonban távoznia kellett, miután egy interjúban azt találta mondani, hogy az igényes, jó tollú újságírók a másik oldalon vannak. Teljesen azért nem vágta el magát a vezetésnél, a botrány óta már százmilliós megbízásokat kapott az ügyvédi irodája.