133 céget alapítottak oroszok Magyarországon a háború kitörése óta, vannak köztük gyanúsak

gazdaság
2023 december 04., 06:36

133 céget alapítottak oroszok Magyarországon a háború kitörése óta - írja a HVG. Ami azért izgalmas téma, mert a lap szerint az európai titkosszolgálatok feltételezik, hogy az orosz állampolgárok által mostanában az Unióban alapított cégeket esetenként “egyfajta fedésre használják” az orosz szolgálatok.

A HVG tudomása szerint az orosz hírszerzésnél a háború miatt felértékelődtek az úgynevezett illegális, vagyis nem diplomáciai státuszban lévő ügynökök. Mint a diákok, tudósok és üzletemberek.

A legtöbb mostanában oroszok által nálunk alapított cég mikrovállalkozás, de hozott létre nálunk fióktelepet a Roszatom egyik egyik leányvállalkozása és a HVG megtalálta az ismert orosz futárpostacég, a CDEK új magyarországi leánycégét is. Ez azért érdekes, mert a cikk megjegyzi, hogy a futárposta-vállalkozásokat szeretik fedőcégként használni, mert legalizálja az ügynökök ide-oda utazgatását.

A frissen alapított orosz cégek többsége üzletviteli tanácsadással és információ-technológiai szaktanácsadással foglalkozik. Márpedig, mint az írás megjegyzi, ezek is kifejezetten kedvelt fedőprofilok. Az üzletviteli tanácsadó szakterület azért gyanús, mert a szankciók miatt az orosz vállalkozások gazdasági tevékenysége jellemzően pang Európában, így gazdasági szempontból nem feltétlenül lenne logikus a tanácsadócég-alapítási boom. Az informatika pedig az orosz titkos tevékenységek egyik kiemelt területe.

A HVG cikke kiemel néhány, a magyar sajtóban már megénekelt gyanús orosz céget. Ezek:

  • A szoftver- és számítógép-kereskedelemmel foglalkozó ITK System, amiről a Szabad Európa írt.
  • A DGK Navigation Kft, aminek a tulajdonosa a Szabad Európa szerint Gyronav néven drónalkatrészeket gyártó céget üzemeltet Oroszországban. Abban a cégben tulajdonrésze van egy amerikai tiltólistán szerepelő kutatóintézetnek is.
  • Az IRIAS Hungary Nemzetközi Tudományos Kutatási Vezetéstechnikai Intézet Magyarországi Kereskedelmi Képviselet, amit egy 24.hu-s cikk korábban a nálunk működő orosz kémbankhoz hasonlított. Ők az egyetemi-tudományos szférában próbáltak kapcsolatokat építeni. “Ez kifejezetten olyan szféra, amely hagyományosan az orosz hírszerzés vadászterületének számít.” - írja a HVG. Az IRIAS vezetője, Ageev korábban tárgyalt a paksi bővítésért felelős Süli Jánossal is és azt állították, hogy együttműködést alakítottak ki a pécsi és a miskolci egyetemmel, amit utóbbiak tagadtak a HVG-nek.
Kiemelt videóink