Január elsejétől már a státusztörvény hatálya alatt dolgoznak a pedagógusok. Ennek egyik leglátványosabb eleme - vagyis inkább a kormány leghangosabb érve az életbe léptetés mellett - az, hogy emelkedik a pedagógusok bére. Átlagosan 32,2 százalékkal.

A Belügyminisztérium 2023. december 29-én hozta nyilvánosságra, hogy mit jelent ez a gyakorlatban.

A pályakezdő gyakornokok fizetése bruttó 400 000 forintról 528 800 forintra emelkedik, ennél kevesebbet pedig más pedagógusok sem kereshetnek.

A különböző besorolások esetében azonban már csak az alsó határokat hozták nyilvánosságra:

• Pedagógus I.: 538 ezer forint,
• Pedagógus II.: 555 ezer forint,
• Mesterpedagógus: 630 ezer forint,
• Kutatótanár: 750 ezer forint.

Ez tehát annyit jelent, hogy ez a minimum, amit az ezekbe a kategóriákba tartozó tanárok kereshetnek. Ám - ahogy arra a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete rá is mutatott - ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezek a pedagógusok tisztában lennének azzal, január elsejétől mennyiért is dolgoznak pontosan.

Mielőtt azonban megnéznénk, hogy mennyi az annyi, érdemes megjegyezni, hogy a tavaly év végén nyilvánosságra hozott koncepciót január 6-ig társadalmi vitára is bocsátották. Vagyis miközben a Magyar Közlönyben már megjelentek a „veszélyhelyzeti” béremelésről és a végrehajtási rendelet módosításáról szóló rendeletek, és az MTI is megírta (itt és itt) a Belügyminisztérium közleménye alapján, hogy mennyit fognak keresni a tanárok, zajlik egy társadalmi vita is erről a témáról. Hogy minek, ha egyszer már ki van hirdetve a kihirdetni való, az nagy kérdés.

És akkor lássuk a részleteket. A fenti összegek bruttóban értendők, nettóban így alakulnak a pedagógusbérek:

• Gyakornok: nettó 351.652 forint, 25 év alattiak SZJA-mentességével nettó 430.972 forint, friss házasok kedvezményével nettó 356.652 forint;
• Pedagógus I.: nettó 357.770 forint;
• Pedagógus II.: nettó 369.075 forint;
• Mesterpedagógus: nettó 418.950 forint;
• Kutatótanár (belőlük nagyon kevés van): nettó 498.750 forint.

Nem volt egyértelmű eleve sem, hogy végül is mennyi emelésre számíthatnak a tanárok, a tavalyi év utolsó heteiben ugyanis ebben a kérdésben még egymásnak is ellentmondtak a kormányzati szereplők.

A magyar kormánynak az Európai Unió felé tett vállalásai közt szerepel, hogy a pedagógusok bérét 2025-re a diplomás átlagbérek 80 százalékára zárkóztatják fel. Gulyás Gergely december 13-án azt mondta, hogy a pedagógusok bére 2024-január elsejével a diplomás átlagbér 72 százalékára emelkedik - ha Brüsszel fizet. Csakhogy a Belügyminisztérium már másnap cáfolta Gulyást, kijelentve, hogy január elsejével a 10 százalékos emelésre van csupán fedezet - annak ellenére, hogy akkor már lehetett tudni, hogy Brüsszel fizet.

Végül a Belügyminisztérium csupán minimumösszegeket közölt, vagyis mindazon pedagógusok, akik nem gyakornok kategóriába esnek, nem tudják, mostantól mennyiért is dolgoznak pontosan.

Az illetmény összegét ugyanis több szempont figyelembe vételével határozzák meg: ilyen lesz a szakmai gyakorlati idő, az iskolai végzettség, a szakképzettség, az idegen nyelv ismerete, a többletfeladatok mértéke, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte, a munkáltató rendelkezésére bocsátott forrás összege, a pedagógus által oktatott tárgyak száma, valamint az is, hogy mennyire van hiány egy adott területen. Vagyis rengeteg szempont, amelyek alapján az egyes tanárok fizetése számítódik majd. A különbségek miatti feszültség azonban kódolva lesz a rendszerbe.

A Belügyminisztérium például közölte:

„A belügyi tárca javaslata a mesterfokozat meglétét további 2%-os, a matematika, digitális kultúra, természettudomány-környezettan, fizika, kémia, biológia, földrajz szakos szakképzettséget pedig az e tantárgyakat tanító pedagógusok vonatkozásában további 4%-os illetményemeléssel ismerné el.”

A PDSZ viszont úgy látja, hogy ez nem megoldás a problémákra. Mint írják:

„A 2%-os emelés az egyetemi szintű diploma meglétére vonatkozik. A további 4% vonatkozásában balladai homály fedi a műveltségi területek beszámíthatóságát, de az sem teljesen világos, hogy miért éppen ezeket a tantárgyakat emelik ki az illetékes elvtársak. Nyilván: ennyi hallatszott el hozzájuk. A 4%-os emeléssel amellett, hogy a kormány elismeri a markáns szakemberhiányt, a problémát nem oldja meg, mivel a további emelés mértéke csekély, viszont arra alkalmas lesz, hogy a nevelőtestületeken belül feszültség keletkezzen. A pedagógushiányról pedig tudni kell, hogy nemcsak a közleményben megnevezett tantárgyak esetében van szakemberhiány, nem beszélve arról, hogy intézményenként is változó, hogy melyik tantárgy tanítását nem tudják megoldani erre képesített pedagógussal. ”

Arra, hogy kiderüljön, ez pontosan mit jelent a gyakorlatban, a februári kifizetésekig várni kell.

Ha pedagógus vagy, és véletlenül már átlátod a rendszert (vagy legalábbis a saját fizetési papírodat), írd meg nekünk a megirom@444.hu címre. Próbáljuk meg együtt kitalálni, hogyan számolnak a fenntartók, és valójában mennyivel emelkedik a tanárok bére.