Hatalmas külföldi nyomás nehezedik Szerbiára, a nyugati államok azt szeretnék elérni, hogy Szerbia ismerje el Koszovó függetlenségét, vonja meg a támogatást a boszniai Szerb Köztársaságtól, vezessen be szankciókat Oroszország ellen, távolodjon el Kínától és állítson fel egy baloldali bábkormányt, idézi Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök szombati beszédét az MTI.

Bár nem szó szerint brüsszelezés, de erősen idézi Orbán szuverenitásos-ne táncoljunk úgy szövegeit. A Nyugat Vučić szerint destabilizálni akarja az országot, ezért történnek ilyen összehangolt támadások. Hogy kik támadnak, azt nem nehéz megtippelni: a média és a civil szervezetek. Említett még más nyomásgyakorlásra alkalmas egyházi és szurkolói csoportokat is. Szerinte Szerbiát folyamatosan démonizálják, és olyanokat állítanak róla, hogy a választások ott nem demokratikusak.

Szó esett a koszovói zavargásokról is: „Közhellyé vált Szerbiára mutogatni annak érdekében, hogy csökkentsék Albin Kurti [koszovói miniszterelnök] felelősségét a szerbek Koszovóból történő elűzésében” – emelte ki Aleksandar Vucic. Szerinte a Nyugat azt szeretné, ha a Szerbia elismerné a 2008-ban egyoldalúan függetlenedett Koszovót.

Észak-Koszovóban tavaly többször is feszült volt a helyzet, májusban zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, csak 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni posztjukat. A helyi szerbek rátámadtak a NATO koszovói békefenntartó erőire (KFOR), amire válaszul a szövetség úgy döntött, hogy további 700 fővel megerősíti a KFOR-t. Több mint tucatnyi magyar katona is megsérült. Az ügyben az EU is próbált közvetíteni a felek között.

Vučić azt is felrótta a Nyugatnak, hogy az mindenféle ügyeket talál ki, amelyekben mindig az derül ki, hogy a résztvevőknek köze van Vucichoz. Szerbia alapvetően az EU-tagságra pályázik, de a tavalyi választásokon a megfigyelők is anomáliákról számoltak be, valamint a magyar rendszerhez hasonlóan gyakran elhangzik, hogy az állam és a kormánypárt politikai célja között nincs világos határ, a médiahelyzet pedig aggasztó. Az EU ennek és számos egyéb fenntartása ellenére azonban folytatja a tárgyalásokat.

Vučić szerint a Nyugat egy olyan bábkormányt akar Szerbiába, mint amilyen 2012 előtt volt. „Ez a kormány elismerné Koszovót, azonnal szankciókat vezetne be Oroszország ellen és megszakítaná a gazdasági kapcsolatokat Kínával” – mondta a szerb elnök. Az MTI kiemeli, hogy Szerbiát kulturális, vallási és történelmi kapcsolatok kötik Oroszországhoz és noha elítélte Moszkva Kijev elleni agresszióját, nem hajlandó csatlakozni az uniós büntetőintézkedésekhez, ahogyan Kínával sem akarja megszakítani a gazdasági kapcsolatokat.