Amikor az EU sokéves huzavona után úgy döntött, hogy megvon pénzügyi forrásokat Magyarországtól a korrupt kormányzat miatt, akkor Orbánék belementek egy sor olyan intézkedésbe, amelyek papíron a korrupció visszaszorítását, ellenőrzését célozták.

Létrehozták például az Integritás Hatóságot, valamint a mellette működő Korrupcióellenes Munkacsoportot. Utóbbi most tette közzé a 2023-ra vonatkozó, 150 oldalas jelentését, illetve a több civil szervezet által jegyzett, 24 oldalas különvéleményt.

A Munkacsoport 21 fős, 10 civil és 10 kormányzati tagból, valamint az Integritás Hatóság elnökéből áll. A kormányzati tagokat különböző minisztériumok, titkosszolgálatok, a rendőrség és a NAV delegálja. A civil tagok egyrészt független szakértők, másrészt a területen aktív szervezetek képviselői. Utóbbiak, az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency képviselői idén sem szavazták meg az éves korrupciós jelentést, mert álláspontjuk szerint nem ad valós képet a problémákról és nem tartalmaz elég ambiciózus vállalásokat. Különjelentésükhöz további öt civil tag csatlakozott.

A nyilatkozatukból nagyjából az derül ki, hogy a Korrupcióellenes Munkacsoport nem foglalkozik a legfontosabb korrupciós veszélyekkel és a legnagyobb port felvert korrupciós ügyekkel.

A jelentés „sokkal inkább a kormányzat mérsékelten ambiciózus elképzeléseit tartalmazza, mint a civil szereplők javaslatait. Utóbbiakat a kormányzati szereplők döntő többségükben nem támogatták, ezek legfeljebb úgynevezett nem-konszenzusos javaslatként kerültek be a jelentésbe.” A civilek a magyarországi korrupciós helyzettel történő valós szembenézést hiányolták a jelentésből, mert az említést sem tesz olyan kiemelt korrupciós kockázatokról, mint amilyen a pártfinanszírozás, a kampányköltések, a vagyonnyilatkozatok, vagy éppen a közérdekű bejelentők helyzete.

A K-Monitor és a Transparency képviselői azt is kifogásolták, hogy a Munkacsoport civil és kormányzati tagjai között továbbra sem tekinthető partnerinek a viszony. Ez az információáramlást is ellehetetleníti, amit az is példáz, hogy

a hazai támogatások ellenőrzéséről szóló vizsgálatot a Pénzügyminisztérium megbízásából a Századvég Konzorcium folytatta le, azonban az erről szóló, decemberben elkészült részletes tanulmányt a Munkacsoport civil tagjai végül nem ismerhették meg.

A két szervezet szerint problémás volt az is, hogy számos fontos korrupcióellenes jogszabályt, mint amilyen a bejelentővédelmi törvény, egyeztetés nélkül fogadott el kormány parlamenti többsége. Sőt, 2023 decemberében, fű alatt, a parlament törvényalkotási bizottságán keresztül beterjesztett módosítóval a kormánytöbbség ismét gyengítette a közérdekű adatok megismerhetőségét szabályozó törvényeket. Emiatt például nem lehet hozzáférni az olyan államközi megállapodásokon nyugvó beruházások adataihoz, mint a Rákosrendezőre készülő Mini Dubai - írják a közleményben.

A különjelentésben szerepel, mi minden nem szerepel a hivatalos jelentésben. Ilyenek a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) keretmegállapodásai, a magántőkealapok átláthatósága vagy a közérdekű adatok proaktív, adatigényléseket feleslegessé tevő publikálásának előmozdítása.

A két szervezet álláspontja szerint maga a Korrupcióellenes Munkacsoport, amelynek ők is tagjai, olyan korlátozott hatáskörrel rendelkezik, amiből problémák fakadnak. „Mivel a munkacsoport mandátuma nem terjed ki az egyedi ügyek vizsgálatára, abban még példaként sem szerepelnek a nagy közérdeklődésre számot tartó, korrupciós vagy integritást sértő, az elmúlt időszakban komoly visszhangot kapó ügyek. Ezen esetek bemutatása ugyanakkor elengedhetetlen lenne az olyan rendszerszintű visszásságok feltárásához, mint például a közbeszerzési piac felülről vezérelt koncentrációja.” De a pénzmosás elleni küzdelem, a bejelentővédelem vagy a vagyonnyilatkozatok kérdése is teljességgel kívül esnek a munkacsoporti jelentés érdeklődésén.

„Eközben a kormány, bármiféle konzultációt mellőzve, mindhárom témában olyan jogszabályváltozásokat kezdeményezett, illetve léptetett életbe, amelyek gyengítették a korábbi szabályokat” - olvasható a civil szervezetek közleményében.

Maga az anyaszervezet, az Integritás Hatóság is a jogkörei bővítését kéri, és az állami szervezetekkel való együttműködés akadozására panaszkodik. Ez a testület azonban már folytathat vizsgálatokat egyedi ügyekben, amelyek közül egy friss parlamenti jelentés szerint 5 már lezárult, 16 folyamatban, 34 pedig az adatgyűjtés fázisában van. Az öt lezárult vizsgálat közül a lombkorona-sétányok rendszerszintű felülvizsgálatáról itt írtunk, a Microsoft- és víziközmű-botrányról meg itt. A hatóság nemrég vizsgálni kezdte a volt Fidesz-képviselő Farkas Flórián nevéhez és az akkor még miniszter Balog Zoltán időszakához kötődő több milliárdos szövetkezet-támogatási ügyet, míg Süli János családjának tehenészete miatt feljelentést is tett.