Mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk Orbánéknak
Ramaty állapotban van idén is költségvetés, hiszen rekordszintű, bő 1700 milliárdos lyuk volt az államkasszában február végén, ez a helyzet azonban nem mentesít a kötelezettségek teljesítése alól. Van, amit nem lehet elhalasztani vagy átütemezni – legalábbis egyáltalán nem szerencsés. Az idei évben először mélyen a zsebébe kellett nyúlnia a magyar államnak, hiszen jelentősebb értékű devizakötvény-lejárat volt esedékes.
Március 25-én, hétfőn egy 10 éves futamidejű, részben előtörlesztett, dollárban kibocsátott kötvény járt le. A tavaly év végén fennálló állomány kicsivel több mint 1,03 milliárd dollárt tett ki, ezt kellett visszafizetnie a magyar államnak.
Az összeg meghatározása nem olyan egyszerű, hogy az aktuális árfolyamon átszámoljuk forintra a szóban forgó terheket. Az Államadósság Kezelő Központ a nem euróban kibocsátott devizakötvények eladásából befolyt összegeket mindig átváltja euróra annak érdekében, hogy mérsékelje az árfolyammozgásokból eredő kockázatokat. Így tett ezzel a 2 milliárd dollárral is 10 évvel ezelőtt. Ezért a mostani törlesztés nagyságát a 2014. március 25-ei dollár/euró, valamint a jelenlegi euró/forint árfolyam határozza meg.
Ennek alapján a magyar államnak hétfőn 555,8 milliárd forintot kellett a devizakötvény vevőjének kifizetnie.
A kormány Magyar Nemzeti Banknál vezetett Kincstári Egységes Számláján február végén bőven volt fedezet. A legutóbbi statisztika szerint a kormány 1544 milliárd forintot és 1232 milliárd forintnyi devizát parkoltatott itt.
Nem ez egyébként az egyetlen devizakötvény-lejárat idén, december 16-án egy hároméves futamidejű, 1 milliárd jüanos kötvényt kell kifizetnie a kormánynak. Orbán Viktor még 2016-ban húzott egy merészet, amikor belépett a kínai kötvénypiacra; ez annyira ritka, hogy a nagyobb gazdaságok sem túl gyakran élnek a lehetőséggel. Orbán azonban meg volt – vélhetően meg is van – győződve arról, hogy a kínai renminbi térnyerése esetén a kötvénypiac is olyan mértékben élénkül majd, hogy akár az amerikai vagy az európai piac versenytársa is lehet. Így a magyar miniszterelnök reményei szerint Magyarország sokat nyerhet, ha a keleti befektetők megismerik a magyar kötvényt. Magyarország történetében egyébként az idén év végén lejáró jüankötvény a negyedik kibocsátás lesz, de fogalmazhatunk úgy is, hogy negyedszer fog a magyar állam a kínaiaknak fizetni.
Az ÁKK 2024-es finanszírozási terve szerint idén mintegy 6,7 milliárd eurónyi (2579 milliárd forint) bruttó devizakötvény-kibocsátással számolnak, ez valamivel kevesebb a tavalyinál, de még mindig sokkal több a 2022-esnél. Ebből 4,6 milliárd euró lehet a nettó, vagyis az új kibocsátás, a maradék 2,1 milliárdból a lejáró devizaállományt finanszíroznák. Az idei kibocsátási terv egy részét már január elején teljesítették, amikor is a tervezett 2 milliárd dollár helyett 2,5 milliárd dollárnyi devizakötvényt bocsátott ki Magyarország.