Miközben az országot ellepik a Brüsszel ellen uszító plakátok, a Szabadság tér kékbe borult Magyarország 20 éves EU-tagsága alkalmából az Európa-napon. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság kampányának részeként futóversenyt is rendeztek, több civil és EU-s szervezet is kitelepedett. Megnyitóbeszédet mondott Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter és Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője is.

„Magyarország július elsejével veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnöki feladatait. Biztosítani fogjuk a zökkenőmentes intézményi átmenetet, tisztességes közvetítőként lojálisan fogunk együttműködni a tagállamokkal és az intézményekkel” – mondta Bóka a megnyitón, ahol az összes felszólaló megdicsérte azokat, akik az eseményen lefutották a szimbolikus 20 kilométert.

Bár tavaly még voltak arra vonatkozó elképzelések, hogy a gyakran gáncsoskodó magyar kormány soros elnökségét valahogy elodázzák, ebből nem lett végül semmi. Orbán Viktor tavaly decemberben azt mondta, hogy semmi rendkívülire nem kell számítani, közvetítő, mediátor, elrendező és megoldó szerepünk lesz.

A soros elnökség lebonyolításában részt vállaló Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter néhány napja arról beszélt, hogy az Európai Uniót „rossz struktúrában, alkalmatlan vezetők irányítják”. Szerinte azért volt kudarcos az elmúlt öt év, mert az irányítást a brüsszeli intézmények határozták meg, „amelyek kivétel nélkül politikai intézménynek tekintik magukat”.

Az egykori SZDSZ-es EP-képviselő, Szent-Iványi István asszisztense, majd az Orbán mellé pártoló Bóka az EU lemaradásáról beszélt a pénteken megjelent Eurázsia Magazinnak is – melynek jelenlegi főszerkesztője egyébként a 2014-2022-től a Magyar Hírlapot főszerkesztő Petán Péter. Ha már Ázsia, Hszi Csin-Ping kínai diktátor magyarországi látogatásakor Orbán a kínai köztévének így nyilatkozott:

„Az én feladatom ebben a féléves elnökségben az lesz, hogy javítsam a Kína és az Európai Unió közti kereskedelmi kapcsolatokat, és leállítsam mindazokat a próbálkozásokat, amelyek a köztük lévő kapcsolat mennyiségét és minőségét próbálják visszaszorítani. Bonyolult kérdés lesz, de vannak jó partnereim.”

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője, Zupkó Gábor a megnyitón röviden összegezte, milyen pozitív változásokat hozott Magyarországnak a csatlakozás. „Az egyén szintjén több szabadsággal élhetünk, utazással, tanulással, munkavállalással” – sorolta, hozzátéve, hogy növekedett az egyéni életszínvonal, a közösségek, a régiók és az önkormányzatok különböző fejlesztési projektekben kaptak támogatást, valamint az ország befolyása és gazdasága is növekedett.

Zupkó a 24.hu-nak adott interjújában korábban azt mondta, hogy a 20 éves csatlakozáshoz közeledve „az őszinte és lojális együttműködésben erősödni fog a közösségi szempont. Azt remélem, hogy kevésbé fog előfordulni, hogy politikusok, kormányzati szereplők között az Európai Unióra külső szereplőként hivatkoznak. Ne adj, Isten, általánosságban «Brüsszelre» hivatkoznak, ami számomra értelmezhetetlen.”

Az Eurobarométer áprilisban közzétett felmérése alapján egyébként a magyarok nagy többsége, 77 százaléka szerint az országnak előnyére vált az uniós tagság. Az, hogy milyen kép él bennük az EU-ról már változatosabb: a megkérdezettek 46-47 százalékában kedvező, 36-39 százalékában semleges kép él róla.

Ugyanezen felmérés szerint az EP-választásokon csak tízből hatan terveznek részt venni, ami még mindig tizenegy százalékkal magasabb részvételi arányt vetít előre, mint 2019-ben. A magyar válaszadók azonban ennél többen szavaznának a választásokon, 70 százalékuk az uniós átlag hatvan százalékhoz képest.