• A Medián mérései alapján Budapesten pár nap alatt 7 százalékpontot erősödött a Tisza Párt, ezzel a Fidesz után a második legerősebb szereplő.
• A Fidesz még nem heverte ki a kegyelmi botrány utáni időszakot. Belekalkulálták, hogy ez egy kevéssé sikerült választás lesz, de két évük van javítani.
• Június 9. után mindenki újratervez, szeptemberre látszik, merre megy a rendszer.
• Magyar pártja életveszélyes is lehet a Fideszre nézve.
• Se DK, se Momentum - a baloldalon egy új képződmény kell, aminek győzelme esetén Karácsony lehet a központi figurája.
• Karácsony mindenesetre utolsó esélyt kap.
• Interjú Balázs Zoltán politológussal, a Corvinus Egyetem tanárával.

444: Hány százalékot érhet el a Fidesz az EP-választáson?

Balázs Zoltán: Ha azzal számolunk, hogy minden oldalon jól sikerül a mozgósítás, és elmegy körülbelül 5 millió ember szavazni, ami meghaladja a korábbi EP és önkormányzati választásokon látott részvételi arányokat, és abból a Fidesz elvisz 2-2,2 milliót, akkor 40-45 százalékot.

A Fidesz számára az siker vagy kudarc?

Valószínűleg többet szeretnének, de nem gondolnám, hogy különösebben megrendítené az önbizalmukat.

De ez azt jelenti, hogy kisebbségbe kerülnek.

Ezt elképzelhetőnek tartom, igen. A mandátumok számában nem föltétlenül, ha a küszöb miatt a kis pártokra adott szavazatok elvesznek.

Ez azt a képet sem rengeti meg, ami a Fideszről az emberek fejében él?

A fideszes szavazók önképét nem nagyon fogja megrengetni, ők bizonyos fokig belekalkulálták már, hogy ez esetleg kevéssé sikerült választás lesz. De bőven van még idejük – két évük – javítani.

A helyzetet bonyolítja az újszerűsége: Magyarországon még nem volt példa arra, hogy egyszerre lesz kvázi országos közvélemény-kutatás – hiszen az EP-választás ekként is felfogható -, és közben öldöklő harc folyik a polgármesteri székekért, illetve önkormányzati pozíciókért.

Az utóbbi választás egyáltalán nem mellékes, hiszen öt évre előre eldől egy csomó kérdés, és a következő két év építkezésének szempontjából egyáltalán nem mindegy, milyen pozíciókkal rendelkeznek az egyes pártok.

Ezen a téren a Tisztelet és Szabadság Párt hátrányban van, hiszen nem nagyon lesznek önkormányzati pozícióik, hacsak nem számolunk olyan politikai erőkkel, civil szervezetekkel, amelyeket a későbbi siker lehetősége, a ténylegesen létező tömegtámogatás vonz majd oda. Itt még sok érdekes fordulat várható.

Maradjunk még kicsit a nagypolitikai erőviszonyoknál: Dobrev Klára azt mondja, ha kisebbségbe kerül a Fidesz, előrehozott választásokat fognak követelni.

Ezzel senkit nem fog felzaklatni, de alapszabály a politikában is, hogy addig kell ütni vasat, amíg meleg.

A kegyelmi botrány utáni időszakot kiheverte már a Fidesz?

Szerintem még nem. Hogy pontosabb legyek: ez az ügy vízválasztó volt, mert utána minden oldalon újra kellett tervezni a pozíciókat és a stratégiákat. Az ügy lecsengett, de azóta minden másként van.

És hogy sikerült az újratervezés?

A Fidesznél zárt a szekértábor. Körbevették magukat szekerekkel, és megvárják, míg az áradat levonul.

Mikor vonulhat le?

Kilencedike után meglátjuk, hogy a Fideszben úgy érzékelik-e, hogy levonult az áradat, vagy pedig tovább fog nőni, és megint újra kell tervezni. Addig már nem lesz stratégiai változás.

A kampány tankönyvi módon van kitalálva: előbb a félelemkeltő, negatív plakátok, a gonosz figurák, az utolsó két hétre pedig a pozitív, megmentő figura jelenik meg rajtuk. Ebbe igyekeztek beleszőni az új pártot és főleg vezetőjét.

De talán még nem használtak föl minden lehetséges eszközt, amelyek inkább kampánykívüliek lehetnek.

Mit nem vetettek még be?

Különböző jogi – de nem feltétlenül jogállami – eszközökre gondolok. A karakterét valószínűleg már nem fogják tudni megsemmisíteni, legalábbis az eddigi próbálkozások kudarcot vallottak, ami a saját táboron kívüli világot illeti.

A Fico elleni merénylet erősítheti Orbán támogatottságát?

Nem láttam erre vonatkozó méréseket. Szerintem nincs erős összefüggés. A Fidesz ezt a támadást is arra használja, hogy a szekértábort bezárják, ezért az az irányadó értelmezés, hogy a merénylő baloldali volt. A többséget ez alkalmasint nemigen érdekli, a sztori nagyrészt elhalt.

Elsején Békemenet lesz, ahol Orbán beszédet mond, de magán a gyűlésen nem vesz részt.

Nem ismerem a programot, de vélhetően a pozitív plakátkampány jegyében egyfajta békenagygyűlés lesz, ami után már csak az Országos Béketanács újjáalakítása következhetne. Mindenesetre a fenti szekértábor-hasonlatnak nagyon szép vizuális illusztrációja lehet majd. De ne felejtsük el, hogy erre jön majd a replika, a június 8-i Tisza Párt-demonstráció.

Valójában inkább a Békemenet a replika, hiszen Magyar Péter előbb jelentette be az ő Kossuth téri tüntetését, mint ahogy a CÖF előállt volna a sajátjával.

És ezzel Magyar gyakorlatilag előre elvitte a show-t. Itt már csak a bizonytalankodókra való hatás gyakorlása a lényeg, és az időzítés igen lényeges lehet. Sokan valószínűleg jobban fognak emlékezi az előző napra, mint az elsejei rendezvényre.

Az biztos, hogy a miniszterelnöknek szombaton nagyon meg kell mutatnia, hogy ő az egyedüli választható alternatíva, legalábbis a fideszes szavazók számára feltétlenül.

Magyar Péter mennyire veszélyezteti a Fidesz-tábort?

A törzsszavazók táborát – amit kétmilliósnak mondanak - szerintem nem nagyon fogja már veszélyeztetni. Rövid távon legalábbis biztosan nem. Őket nagyon erős ragasztó tartja össze, és a Fidesz most a kötőerőt akarja megerősíteni.

Ahogy mondtam, a választás előtt közvetlenül a bizonytalanokra, illetve azokra kell lőni, akik most kezdenek ráfordulni a politikára. Sok ember számára a politika négy-öt évente egyszer előforduló esemény, olyan, mint az olimpia vagy a focivébé. Sem azelőtt, sem azután nem nézik ezeket a sportokat.

Orbán Viktor a jellemzően zárt kampányrendezvényeken arról beszél, hogy most a törzsbázist kell megszólítani, nem érdeklik őket a bizonytalanok és a kikacsintók.

Így van, de látjuk, hogy a többi ellenzéki pártnál, például a DK-nál is a törzsszavazókra próbálnak koncentrálni. A bizonytalanok leginkább a Tisza Párt bázisát képezhetik, ezért is érdekes kérdés, hogy a végén mennyien fognak rá szavazni.

Azt mondja, hogy a Fidesz beárazta, nem sikerül túl jól a választás, de mit mutat számukra, ha Magyar Péter 20, vagy akár 15 százalékra behozza őket?

A 20 százalékot reálisnak tartom, de nincs nálam a kristálygömb. A politikai elemzőt leginkább az foglalkoztathatja, hogy az eredményeket a politikai szereplők hogyan fogják értelmezni. Amennyiben legalább a mandátumtöbbség összejön, amire erős esély van, akkor azt a Fidesz nem fogja vereségnek nevezni.

Majd szerényebb győzelemnek kommunikálják.

Ettől függetlenül egy szerényebb eredmény után erős áttervezésre számíthatunk, és nem csak a Fideszben. Mivel a pártstruktúra bizonyosan jelentős módosuláson megy majd át, erre nem is volna úriemberi eljárás fogadni.

Mi történik, ha a Momentum nem kerül be az EP-be, vagy borzalmas eredményt ér el a fővárosban? Vagy kiderül, hogy a DK valójában nem 20, hanem csak 10 százalékon áll? Többeknél felmerülhet a kérdés, hogy hol van a létjogosultságuk határa.

Abból érdemes kiindulni, hogy mi a kereslet. A hozzánk hasonló országokban a tudatos, politikai baloldal 15-20 százalékon áll, nálunk ez kisebb, ahogy a liberális párt – a Momentum – is az.

Egészen hasonló számokat egyébként a volt kelet-német tartományokban látunk, például az idén választó Szászországban és Sachsen-Anhaltban. Csakhogy ott arányosabb rendszer van, amelyben sok kis baloldali párt is meg tud élni.

Nálunk nem, ezért olyan dinamikát valószínűsítek, hogy a választás után fölemelkedik vagy kialakul egy új baloldal.

Mint Magyar Péter?

Igen. Ha a baloldal túl akar élni, akkor kénytelen lesz kitalálni valami hasonlót.