Előzetes becslését erősítette meg a Központi Statisztikai Hivatal a részletes GDP-adatok közlésével, vagyis az első negyedévben a magyar gazdaság 0,8 százalékkal nőtt az előző negyedévhez viszonyítva, éves alapon pedig a nyers adatok szerint 1,1, szezonálisan és naptárhatással tisztítva pedig 1,7 százalékkal bővült.

Azt már az első becslés közzétételekor elárulta a hivatal, hogy a növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások járultak hozzá, ezen belül is az ingatlanügyek, valamint az információ, kommunikáció ágazat, míg a növekedés kerékkötője az amúgy nagy súlyt képviselő ipar volt.

Most azonban világosan látszik, hogy, ami eddig a növekedés és a magyar gazdaság húzóereje volt, az ipar, az mostanra a fejlődés kerékkötője lett. Ami azok után nem túlzottan meglepő, hogy a részletes havi ipari statisztikák is kiábrándító számokat mutattak a feldolgozóipar, ezen belül is a járműgyártás, valamint az akkugyártás teljesítményéről.

A most közölt adatsor szerint az ipar teljesítménye 4,2, ezen belül a feldolgozóiparé 4,8 százalékkal maradt el az előző évitől, aminek eredményeként az ágazat egyedüliként fékezte a növekedést a GDP termelési oldalán, mégpedig 0,9 százalékkal. Cserébe a szolgáltatások 1,7 százalékkal támogatták a bővülést, amihez az információ, kommunikáció ágazat 9,8, a művészet, szórakozás, szabadidő ág 7,3, az oktatás pedig 6,6 százalékos növekedéssel járult hozzá.

A GDP másik oldalán, a felhasználói oldalon két terület emelkedik ki, ám ellentétes irányban. Itt a háztartások fogyasztása volt az, amely érdemben tudta támogatni a gazdaság növekedését. Az infláció szelídülésével – az első három hónapban 3,6 százalék környékén mozgott – a fizetések is érdemi reálnövekedést mutattak, vagyis többet értek a hazavitt összegek, mint egy évvel korábban. Ezt a növekményt, egy részét legalábbis, a háztartások a boltokban költötték el, ami újra pörgetni kezdte a gazdaság növekedését. A háztartások tényleges fogyasztása a friss adatok szerint 3,4 százalékkal bővült előző év azonos időszakához képest. Márciusban például olyan mértékben megugrott az élelmiszerboltok forgalma, amilyenre legutóbb a koronavírus-járvány kitörésekor volt példa.

Ezzel párhuzamosan a beruházások terén pocsék volt a teljesítmény, ez a terület immár másfél éve fogja vissza a gazdasági növekedést, és a legutóbbi részstatisztika szerint utoljára még a covid idején voltak ennyire mélyen a hazai beruházások. A magas kamatkörnyezet, az uniós pénzek elmaradása, a gazdasági bizonytalanságok, valamint az állami beruházások elhalasztása mind érzékenyen és kellemetlenül érinti a beruházásokat. Itt most az első negyedévben 6,9 százalékos teljesítménycsökkenés volt, ami a GDP-növekedést összességében 3,7 százalékkal fékezte.

Összességében azonban még így is kisebb pozitív meglepetés volt a gazdaság első negyedéves teljesítménye, hiszen előzetesen az elemzők szolidabb, 0,5 százalékos növekedést vártak.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint előre tekintve, elsősorban a fogyasztási dinamika további javulásában bízhatunk. Amennyiben ez továbbra is inkább szolgáltatás-vezérelt növekedés lesz, úgy a vártnál kisebb mértékben dobhatja meg a gazdaság import iránti igényét. Ez pedig még akkor is kedvezőbb nettó export egyenleget hozhat, hogy egyelőre nem látni az export közeljövőben megtörténő élénkülésére utaló jeleket.

„Némileg átalakuló növekedési szerkezetet várunk a következő negyedévekben, melynek során a belső kereslet és főleg a fogyasztás válik hangsúlyossá, miközben a nettó export hozzájárulása a most látotthoz képest csökkenhet. Amennyiben pedig az év második felében a javuló külső konjunktúra már képes pozitív impulzust hozni az ipar számára, úgy látunk esélyt némi pozitív meglepetésre a nettó export élénkülésén keresztül. Egyelőre azonban továbbra is fenntartjuk korábbi előrejelzésünket és az idei évben 2,2 százalékos GDP-növekedéssel számolunk, érdemi felfelé mutató kockázatokkal” – írta kommentárjában az elemző.