Sosem rendeztek egyszerre EP- és önkormányzati választást Magyarországon, és a 2024-es választások nem csak emiatt számítottak különlegesnek. A szavazásra jogosultak 56 százaléka szavazott, ami EP-választáson abszolút rekord. Az eddigi legmagasabb részvételt EP-választáson 2019-ben regisztrálták, akkor 43,5 százalék szavazott.
Hiába az elmúlt hónapok botrányai, Orbán Viktor mindent beterítő háborús kampánya és az utolsó hét mozgósítása után arra lehetett számítani, hogy a Fidesz ezúttal is hozza majd az 50 százalék közeli eredményt. A miniszterelnök egész kampányát az EP-választásra építette, önkormányzati kérdésekkel alig foglalkozott,
mégsem hozta a Fidesz a várt számokat. Inkább csak a minimumot. A kormánypárt támogatottsága, ha nem is drasztikusan, de érzékelhetően visszaesett, akár a 2019-es EP-választáshoz, akár a 2022-es parlamenti választásokhoz viszonyítjuk.
2019-ben a Fidesz 13 mandátumot szerzett meg 21-ből és 52,6 százalékon végzett, 2022-ben 54,13 százalékát szerezték meg a szavazatoknak. A mostani 44 százalékos eredmény – ami 11 mandátumot jelent az EP-ben – azzal együtt is mérsékeltnek mondható, hogy a magas részvételi arányok miatt összességében többen szavaztak a Fideszre, mint 2004-ben, és többen mint 2019-ben. (2004-ben 1,45 millióan, öt éve 1,82 millióan, most valamivel többen, mint 1,95 millióan.)
A szavazatok arányát tekintve viszont soha ilyen gyengén nem szerepelt a Fidesz EP-választáson, ami főleg ahhoz képest meghökkentő, hogy Orbán Viktor és pártja minden eszközt bevetett, élet és halál kérdésévé tette ezt a választást, és azt ígérte, megdöntik a mozgósítás világrekordját.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!