Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a múlt héten ünnepélyes keretek közt tartott sajtótájékoztatót arról, hogy a magyar állam és a Vinci Airports megvásárolta a Budapest Airportot. Ahogy fogalmazott:

„A magyar állam a Vincivel együtt ezt a repteret bizony megvette.”

A grandiózus jövőbeni tervek mellett azonban kénytelen-kelletlen ejtett néhány szót arról is, ami az utóbbi hetekben a közvéleményt ennél jobban foglalkoztatta: hogy a nyár beköszöntével lényegében összeomlott az európai légi közlekedés, és ezt a magyar utasok is tapasztalják, amikor akár 30 órát is kénytelenek várakozni, hogy elrepülhessenek Budapestről Szicíliába, vagy amikor lekésik a skót-magyar meccset, mert Ferihegyen kell rostokolniuk.

A késésekkel kapcsolatban Nagy Márton mosta kezeit: több okot is felsorolt, amik miatt nem az immár magyar kézben lévő Budapest Airport, és nem az augusztus elsejétől szintén Nagy Márton minisztériumának fennhatósága alá tartozó, a légi navigációs szolgáltatásokat ellátó HungaroControl hibája, hogy késnek a repülők.

Valójában azonban az érvek, amelyeket Nagy Márton felhozott, nem feltétlenül állják meg a helyüket. Ezen érvek cáfolatában egy, a HungaroControl és az európai légi közlekedési rendszer munkájára is rálátó, neve elhallgatását kérő szakértő volt a segítségünkre.

Lobbi, ami nincs

„A tumultus, ami generálódott, a magas légtérben történő átutazások miatt van” - mondta Nagy Márton, aki szerint „légtérszűkében vagyunk” az Ukrajnában zajló háború miatt, a Magyarországon le nem szálló, csak felette áthaladó járatok miatt, és legfőképp amiatt, hogy a légtérhasználati díj Magyarországon „különösen olcsó”.

Mindez tervezési kérdés - mondta Nagy Márton -, azaz a HungaroControl, de még inkább az EUROCONTROL felelőssége, a miniszter szerint ugyanis az egyes légitársaságok náluk lobbiznak, hogy a legolcsóbb légtér felett haladhassanak át.

Ezzel az állítással a legnagyobb probléma, hogy a légitársaságok nem lobbiznak az EUROCONTROL-nál azért, hogy a legolcsóbb légtér felett repülhessenek.