A budapesti légikikötő Európa legjobbja felütéssel hirdettek sajtótájékoztatót annak apropóján, hogy a magyar állam és a Vinci Airports megvásárolta a Budapest Airportot. A beharangozó alapján Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nicolas Notebaert, a Vinci Airports elnöke „a repülőtér jövőbeli célkitűzéseit és üzleti tervét” tervezte ismertetni.

Időközben azonban lényegében összeomlott az európai légiközlekedés. Sőt, a múlt héten odáig jutottunk, hogy már a Budapest Airport is kénytelen volt magyarázni a helyzetet, és tippeket adni az utazóközönségek.

Nagy Márton a sajtótájékoztatón elsősorban a reptér megvételéről beszélt, egészen pontosan úgy fogalmazott:

A magyar állam a Vincivel együtt ezt a repteret bizony megvette.

A miniszter jelezte, hogy a tranzakció lezárult, „újra nemzeti többség tulajdonban van a reptér”, vételára pedig 3,1 milliárd euró volt.

Nagy Márton hozzátette: a magyar állam a repteret nem üzemelteti, hanem pénzügyi és stratégiai befektetőként van jelen, az üzemeltetést a Vincire bízzák.

Rájuk bíztuk a repteret, mert a magyar állam ehhez nem ért, ők pedig igen - mondta a miniszter.

A reptér jövőképét Nagy Márton az alábbiakban vázolta fel: a jelenlegi 15 millióról 2030-ra 20 milliósra növelnék az éves utasforgalmat, 2040-re pedig 25 milliós utasforgalmat várnak - bár a miniszter szerint ez csupán konzervatív becslés.

Ehhez azonban fejlesztésekre lesz szükség. A reptéren szükséges fejlesztéseket a társbefektetővel (vagyis a Vincivel) közösen végzik el, míg a „reptéren kívüli dolgok” (például a gyorsforgalmi út, a vasút, parkolók, egyebek) fejlesztése, vagyis a megfelelő infrastruktúra kiépítése az állam feladata lesz - mondta a miniszter.

A sajtótájékoztatón Nicolas Notebaert is megerősítette, hogy a Vinci elsődleges feladata üzemeltetőként jelenleg a kapacitásnövelés és a szolgáltatás minőségének javítása lesz.

Újságírói kérdésre Nagy Márton elárulta:

2025 január 1-től eltűnik a légitársaságok különadója, ez a kormány döntése - ennél bővebben a miniszter nem indokolta a döntést.

Nagy Márton hétfőn egyeztetett a HungaroControl vezetőjével, akitől egy intézkedési tervet kért a késések miatt kialakult káosz kezelésére.

A sajtótájékoztatón azt nem árulta el, hogy az akciótervnek mikorra kell elkészülnie, ahogy azt sem, a fogyasztóvédelmi szabályokon terveznek-e változtatni, azt azonban jelezte, hogy augusztus elsejétől úgy a HungaroControl, mint a fogyasztóvédelem a minisztérium alá tartozik majd.

„Rendrakás előtt ki kellene deríteni, ki a felelős a kialakult helyzetért” - fogalmazott Nagy Márton, majd rögtön közölte is: álláspontja szerint a légi irányítás a felelős.

„A tumultus, ami generálódott, a magas légtérben történő átutazások miatt van” - mondta Nagy Márton, aki szerint „légtérszűkében vagyunk”, az Ukrajnában zajló háború miatt, a Magyarországon le nem szálló, csak felette áthaladó járatok miatt, és legfőképp amiatt, hogy a légtérhasználati díj Magyarországon „különösen olcsó”.

Mindez tervezési kérdés - mondta Nagy Márton -, azaz a HungaroControl, de még inkább az EuroControl felelőssége, a miniszter szerint ugyanis az egyes légitársaságok náluk lobbiznak, hogy a legolcsóbb légtér felett haladhassanak át.

„Lehet bővíteni a HungaroContorolt, bepakolni még néhány légi irányítót, de nem ez a megoldás” - magyarázta a miniszter.

Hozzátette: bár személyi kérdésekről egyelőre nem szeretne kommunikálni, de „komoly lépések lesznek, jelentős változásokat kell eszközölni” a HungaroControlnál is. Az osztrák Vida szakszervezet elnöke például a késések egyik fő okaként azt jelölte meg korábban, hogy a HungaroControlnál rosszak a munkafeltételek.

Nagy Márton erről nem mondott semmi konkrétat, végezetül pedig még anyit mondott:

„A légtérhasználatot nem kéne ilyen olcsón adni.”

Háttér

Annak ellenére, hogy Nagy Márton most a késések okaként egyértelműen a légi irányítást tette felelősség az elmúlt napokban más magyarázatokkal is találkozhattunk.

Valentínyi Katalin, a Budapest Airport vezérigazgató-helyettese múlt hét végén azt mondta, a késések elsődleges oka, hogy az európai légtér nagyon zsúfolt, például a nyári időszak, a turistaszezon, valamint a sportesemények, a labdarúgó Európa-bajnokság és a hamarosan kezdődő párizsi olimpia miatt. Emellett számítanak az egyre szélsőségesebbé váló időjárási körülmények is, hiszen például a zivatarláncok esetén a földi kiszolgálás a repülőtéren lelassulhat, másrészt pedig nagyon rossz idő esetén nem biztos, hogy a gépek fel tudnak szállni. És nem mellesleg a szomszédban zajló háború is hatással van az európai légtérhelyzetre, hiszen Ukrajna és Oroszország fölött nem lehet átrepülni, tehát a gépek kitérő útvonalon közlekednek, és ez a magyar légteret érinti elsősorban.

Valentínyi Katalin már akkor arról beszélt, hogy a problémák akár szeptemberig is velünk maradhatnak, mivel egyszerre sok tényező nehezíti az európai helyzetet.

Ennek ellenére a magyar kormányban továbbra is úgy látják, hogy lehetne mit tenni: Vitályos Eszter kormányszóvívó szombaton arról írt, hogy a tűrhetetlen állapotok miatt azonnali, gyors, hatékony lépéseket vár a kormány.

Mint Vitályos fogalmazott, az elmúlt hetekben sok járatkéséssel és -törléssel kellett számolniuk a légiutasoknak Európa-szerte, így Budapesten is. Ám „a 21. században megengedhetetlen, hogy a magyar családok és az idelátogató turisták hosszú órákat rostokoljanak a reptéren úgy, hogy nem kapnak megfelelő tájékoztatást és ellátást. Ami most a Liszt Ferenc repülőtéren történik, az még az állami tulajdonszerzés előtti időszak következménye. Amint megtörténik a reptér tényleges, fizikai átvétele, a helyzet javulni fog” – utalt a kormányszóvivő arra, hogy nemrég rengeteg pénzért a magyar állam megvette a ferihegyi reptér többségi tulajdonát.

Hozzátette, hogy a jövőben nemcsak a repülőtér üzemeltetésének kell javulnia, hanem a légi közlekedés irányításának és a földi kiszolgálásnak is.

A bejegyzéshez csatolt videóban a kormányszóvivő elmondta azt is, hogy a kormány azonnali intézkedést kért a Budapest Airporttól és a Hungarocontroltól, annak érdekében, hogy azok a magyar családok és azok az idelátogató turisták, akik kénytelenek elszenvedni azt, hogy a repülőgépük több órát késik, minél komfortosabb körülmények között tegyék meg a várakozási időt.

Ugyanakkor Gulyás Gergely a hétfői Kormányinfón arra a kérdésre, hogyan tudja a magyar kormány garantálni az utasok jogait a brutális reptéri késésekkel kapcsolatban, már azt mondta, hogy ő a „visszatérő jellegű, fájdalmas bírságok elrettentő hatásában hisz”, és a fogyasztóvédelem akár százmilliós bírságokat is kiszabhat.

Az elmúlt hetekben a jelentős, akár több mint egy napos késések és járatkimaradások sem voltak ritkák a Wizz Air, a Ryanair, a Eurowings és a SunExpress esetében. Írtunk mi is arról, hogy például

• Milánóban harminc utas várta a csodát - vagyis hogy elinduljon végre a gépük;
• egy szicíliai járat utasai több mint harminc órát vártak Ferihegyen;
• és hogy a skót-magyar meccsre több szurkoló sem ért ki időben, miután a gépük több órás késéssel indult csak el Budapestről.

A kormányhivatal hatósági ellenőrzést is indított az említett légitársaságokkal szemben. A Wizz Air elnöke pár nappal ezelőtt mondott le, a vállalat szerint azért, hogy más érdekeltségeivel foglalkozzon.