Az állam megvette a ferihegyi repteret

gazdaság
június 06., 15:41

A Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön bejelentette, hogy újra magyar állami tulajdonban van a Budapest Airport Zrt. A közlemény szerint "a Budapest Airport Zrt. visszavásárlása a rendszerváltás utáni időszak legösszetettebb és legnagyobb értékű gazdasági tranzakciója. A tárgyalások a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és VINCI Airports részéről két körben zajlottak. Az üzletkötés ugyanis egy nemzetközi eladói körrel történt, amelyet az AviAlliance, a GIC és a CDPQ alkottak." Azt írják, a tranzakció zárásához a repteret finanszírozó nemzetközi hitelezői körrel is megállapodást sikerült kötni.

A magyar állam 80 százalékos tulajdonrészt szerez a Budapest Airport Zrt.-ben, a francia társbefektető VINCI pedig 20 százalékot. A vételár 3,1 milliárd euró, a hitelezői konzorciummal történt sikeres megállapodással pedig a korábbi tulajdonosok által felvett 1,44 milliárd eurónyi hitel került meghosszabbításra.

"A reptér visszavásárlásának gyorsasága rendkívülinek számít, ugyanis nem ritka, hogy egy ilyen volumenű megállapodás bárhol a világon hosszú éveket vesz igénybe. A visszavásárlás érdekében az állam több vagyonelemet is értékesített. Az elmúlt időszakban a Magyar Állam 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. sikeresen értékesítette az Erste Bank Hungary Zrt.-ben és a Yettel Magyarországban meglévő tulajdonrészét, valamint a hazai VIG társaságokban meglévő részesedésének döntő részét" - írják.

Több, egymástól független forrásból úgy értesült lapunk is, hogy csütörtökön kéthavi bónuszt utaltak át a Budapest Airport dolgozóinak. Egy olyan bónuszt, ami arra utalt, hogy lezajlott a reptér adásvétele, vagyis sikerült az Orbán Viktor által régóta szándékozott üzlet, visszavásárolták többségi állami tulajdonba a repteret az eddigi kanadai-német tulajdonostól.

Orbán Viktor repül
photo_camera Orbán Viktor repül Fotó: Orbán Viktor/Facebook

Egyik forrásunk szerint a reptér-üzemeltető „és a kapcsolódó cégek jelenlegi tulajdonosa kéthavi bónuszt ígért arra az esetre a munkavállalóknak, ha az adásvétel megtörténik június végéig. Ma ezek az összegek átutalásra kerültek”. Egy másik azt írta, hogy

a dolgozók csütörtökön „megkapták az »eladás bónuszt«, és hamarosan bejelenthetik, hogy végigvitték a reptér eladását”.

Egy háromnegyed éve zajló, bár Orbán álmaiban már évek óta szereplő ügylet ért véget a reptér visszaállamosításával. A magyar állam még tavaly szeptember elején adott hivatalos ajánlatot a Budapest Airport megvásárlására, az akkori konstrukció szerint a tulajdon 51 százaléka a magyar állam, a fennmaradó 49 százalék egy külföldi szakmai befektető, egy repülőtér-üzemeltető tulajdonába került volna. Októberben jogszabály-módosítás is készült a tranzakció elősegítésére.

Novemberben nevesítették, hogy az állami képviselő magyarországi székhelyű Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. a francia Vinci Airports bevonásával venné meg a repteret. A magyar állami vállalat és a világ egyik legnagyobb reptér-üzemeltetőjének számító francia társaság november 20-án tett közös bejelentést az Európai Bizottságnál egy tervezett összefonódásról, amit Brüsszel december 13-án jóváhagyott. Pár nappal később aztán kiderült, hogy a magyar-francia páros mellett egy rejtélyes katari befektető is felbukkant az üzletben.

Ezek után Orbán Viktor a december 23-i nemzetközi sajtótájékoztatóján már arról beszélt: „A végén vagyunk már... Ha jól értem, akkor már bármelyik nap történhet bejelentés (…) ezt én egy befejezett ügynek gondolom… ez egy befejezett ügy, csak technikai részletkérdéseket kell lezárni.” Holott a dolog korántsem volt zökkenőmentes, amit jelez, hogy a „bármelyik nap” végül csaknem fél évvel később jött el.

Sokáig úgy tűnt, hogy az egyik nehézséget a tranzakcióhoz szükséges pénz előteremtése jelenti. Az csak idén tavaszra lett egyértelmű, hogy a pénzt végül sikerült összegyűjteni – ennek fényében nem meglepő, hogy Orbán április elején a parlamentben ismét azt mondta: „napokon belül” többségi állami tulajdonba kerül a ferihegyi repülőtér. Ekkor negyedévvel túl voltunk az előző bármelyik napon, és még hónapokkal azelőtt voltunk, hogy tényleg állami tulajdonba kerüljön.

Maga a pénz összeszedése sem volt egyszerű, ehhez a Corvinusnál több lépésben kellett tőkét emelni. Bő egy év alatt összesen négyszer nyúltak hozzá az amúgy sem elhanyagolható összegű, 18 milliárd forintot meghaladó jegyzett tőkéhez. A metódus minden alkalommal ugyanaz volt a cégbíróságra benyújtott dokumentumok szerint: ázsiós tőkeemelést hajtottak végre, ami azt jelenti egyszerűen megfogalmazva, hogy a betenni kívánt pénznek csak egy bizonyos részével emelik a jegyzett tőkét, a többi a tartalékba kerül.

Először még 2022. december 19-én döntöttek emelésről, akkor 348,1 milliárd forinttal növeltek, ebből mindössze ezer forint került a cég jegyzett tőkéjébe. Néhány hónappal később, 2023. március 8-án úgy határoztak, 31 millió eurót tolnak be a társaságba, ami akkori árfolyamon számolva 12,1 milliárd forintnak felelt meg. Innentől kezdve nem lépett az állam semmit a tavalyi év végéig: december 21-én 848,8 millió eurót, akkori árfolyamon 325,1 milliárd forint pumpáltak a Corvinus Zrt.-be, amiből szintén ezer forint növelte a jegyzett tőkét.

A cégiratokban látható eddigi utolsó tőkeemelés január utolsó napján történt, de ezt csak most, március közepén jegyezte be a cégkivonatba a cégbíróság. Egyrészt pénzbeli vagyoni hozzájárulásként 305 millió euró befizetéséről határozott a kormány, ami 118,2 milliárd forintnak megfelelő összeg. Emellett nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként még 165,7 milliárd forintot bevittek a zrt.-be a cégbírósági dokumentumok szerint. A csatolt értékbecslés alapján ez az államnak az Antenna Hungária Zrt.-ben meglévő 23,22 százalékos tulajdonrésze volt.

A reptér megvásárlása érdekében tehát a kormány a nehéz költségvetési körülmények ellenére is jelentős, 969 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre a Corvinus Zrt.-nél. Ehhez rendesen kiárusították a családi aranyat: eladtak bankot és biztosítói részesedéseket, kiszállt az állam a Yettelből is – hogy mennyiért, azt nem árulták el –, de vannak olyan hangok, hogy tavaly novemberben az MVM brutálisan nagy, 309 milliárdos osztalékelőleg-befizetése is a reptérre kellett.

Míg gyűlt a pénz, változott a koncepció is. Habár sokáig arról volt szó, hogy a magyar állam 51 százalékos részesedést szerez a Budapest Airportot üzemeltető cégben, ám egy tavaly év végén jegyzett alapítói határozatból kiderült a 848 milliós eurós tőkeemelés során, hogy az Airport Holding Kft. 80 százalékos tulajdonrészét vásárolnák meg. Ekkor már úgy szóltak a tervek, hogy a franciák csak 20 százalékot kapnának, a magyar állam pedig a saját 80 százalékából később a katariaknak átadna 29 százalékot.

Az akkori dokumentum szerint „az eladók Airport Holding Kft.-vel szemben fennálló tagikölcsön-követelései meghatározott részének finanszírozása, az Airport Holding Kft. és a kizárólagos tulajdonában álló leányvállalata számára tagi kölcsön nyújtása érdekében, továbbá a részesedésszerzéssel és követelésvásárlással összefüggésben felmerülő költségek finanszírozására” biztosította a Nagy Márton vezette korábbi gazdaságfejlesztési tárca múlt év végén a 848 millió eurós pluszforrást.

Egyszerűbben fogalmazva: arra is kellett pénz, hogy a magyar állam átvállaljon olyan kölcsönöket – vagy azok egy részét –, amiket az eladó mint tulajdonos a saját cégének nyújtott, valamint kölcsönt adjon a vásárolt cég leányvállalatának is. Eredetileg az 51 százalékos tulajdonrész megszerzése a becslések szerint több mint 500, egyes számítások szerint 570 milliárd forintjába került volna a magyar államnak.

Ha előteremteni nehéz is volt rá a pénzt, Feriheggyel úgy is jól jövedelmező üzlethez jutnak Orbánék, ha nem vesszük számításba, hogy a reptéri beszállítói láncba milyen baráti cégeket vonhatnak be. A Budapest Airport Zrt. tavaly szinte hibátlan évet zárhatott. Bevételeit ötödével 144,6 milliárd forintra tudta növelni, ebből közel 40 milliárd kereskedelmi bevétel volt, bő 100 milliárd forintot pedig légi forgami bevételként könyveltek el. A bevételek gyarapodásával párhuzamban az anyagjellegű és a személyi jellegű ráfordítások is magasabbak lettek. Előbbi esetben főként az anyagköltség, valamint a biztonsági szolgáltatások díja növekedett nagyobb mértékben.

A személyi jellegűek esetében pedig főként a dolgozói létszám növekedése indokolta a nagyobb költséget. A Budapest Airport kötelékében tavaly már 788-an álltak alkalmazásban a korábbi 672 fő helyett. Ezek alapján az átlagos havi bruttó bér 1 millió forintról 1,2 millióra emelkedett.

Végeredményben a reptérnek a korábbinál kicsivel kevesebb, 28,3 milliárdos tiszta profitja keletkezett, ennek nagyobb részét, 16,4 milliárd forintot osztalékként ki is vették a tulajdonosok. Igaz, közben elég jelentős, az év végi állapot szerint 594 milliárd forintos tartozása is van a Budapest Airportnak.

A cég beszámolójában egyébként egyetlen dolog árulkodhat arról, hogy a cég eladására készültek a tulajdonosok: a korábbi évek gazdálkodásának eredményeit tartalmazó sor közel 49 milliárd forintos mínuszát 12 milliárdosra csökkentették a 7,6 milliárd forintos lekötött tartalék átvezetésével.

Kiemelt videóink