Miután

• Orbán békemissziójától volt hangos az új Európai Parlament,
• Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság újonnan megszavazott elnöke nekiment a magyar miniszterelnöknek,
• Charles Michel, az Európai Tanács elnöke dörgedelmes levélben válaszolt a magyar békemisszionárius békelevelére,
• EU-s vezetők siettek jelezni, hogy Orbán nem az EU-t képviselte Vlagyimir Putyinnál tett látogatása során,
• a diplomáciai ámokfutás után pedig több ország is valamilyen módon bojkottálni tervezi a soros elnökséget,

Orbán Viktor interjút adott a Kossuth rádiónak, ahol arról beszélt, hogy az európai liberális politikusok naivan állnak hozzá a háborúhoz. Orbán szerint az európai politikusok úgy akarnak békét teremteni, hogy a felek lelkére beszélnek. Pedig Orbán, aki beszélt mind a két féllel, megállapította, hogy egyikük sem akar békét.

Azért is van szerinte szükség a békemisszióra, hogy ne terjedjen tovább a háború. Szerinte nem a felek lelkére kell beszélni, hanem közölni kell velük, „hogy az egész világ békét akar, mert ez a háború mindenkinek rossz”, és hogy „azt várják a világhatalmak, hogy a béketárgyalások kezdődjenek meg”.

Orbán szerint ez nem kényszerítést jelent, de rá kell vezetni a feleket a békére. Ehhez három szereplőre van szükség: az egyébként már békepárti kínaiakra, a Trump megválasztása után békepártivá váló amerikaiakra és az európaiakra. Már csak az EU-ban lenne szükség a belátásra.

A békemisszió lényege az állhatatosság. „Nem az van, hogy az ember elmegy, prédikál kettőt, és beköszönt a béke, és mindenki jobb belátásra tér. Ez egy aprómunka. Ezt folyamatosan, szisztematikusan csinálni kell minden nap. Minden nap tárgyalok valakivel” - mondta Orbán, de ezeket azért nem jelenti be előre, mert akkor megpróbálnák megakadályozni

Orbán szerint majd megfordul Európa is. „Csak nagyon nehéz kiugrani ebből a lövészárokból, amiben most ők benne vannak. De biztos, hogy legkésőbb az amerikai elnökválasztás napján az egész fordulni fog. Csak jobb lenne, ha az nem egy pánikszerű, kapkodó fordulat lenne.”

Von der Leyen nem politikai ellenfél

„Összességében azt javaslom, hogy ne tekintsük politikai ellenfelünknek von der Leyent, mert az ember a saját alkalmazottját ne tekintse ellenfélnek. Az mégiscsak abszurd dolog lenne. Tekintsük politikai ellenfélnek azokat a miniszterelnököket - leginkább háborúpárti és migránspárti miniszterelnököket, akik szerintünk Európa szempontjából hibás álláspontot képviselnek” – mondta Orbán.

Politikai ellenfélnek tartja azokat a EP-pártvezetőket is, akik Magyarország ellen dolgoznak. Példának hozta Manfred Webert, az Európai Néppárt elnökét, „aki közismerten magyargyűlölő, háborúpárti, migrációpárti ember”. Orbán Webert egy korábbi interjújában belzebubhoz hasonlította.

Orbán elmondta, hogy azért nem tudta támogatni von der Leyent az Európai Bizottság élén, mert szerinte harmatgyenge volt a teljesítménye. Kudarcot hozott a zöldátmenetben, lerobomlja az EU-s ipart, és nem szigorít az illegális bevándorlás ügyében.

Viszont von der Leyennek azt kell tennie, amit a miniszterelnökök mondanak. Bár szerinte részben sikerült változást elérni az Európai Parlamentben, most a nemzeti választásokon kell változás. Azt reméli, hogy a miniszterelnökök összetétele fog változni az elkövetkezendő hónapokban, és „jobb utasításokat tudunk adni von der Leyennek, mint eddig”.

Versenyképesség

Orbán szerint a háború lezárása az egyre romló európai versenyképességen is segítene. Emlékeztet, hogy a magyar soros elnökség központi témája a versenyképesség, és hogy novemberben lesz tanácsülés Budapesten, ahol erről fognak tárgyalni. Itt elő akar terjeszteni egy versenyképességi paktumot, amiről semmit konkrétumot nem árult el.

A háború negatív hatásairól viszont annál többet: „Nehéz versenyképességet javítani, ha iszonyatos mennyiségű pénzt költünk egy háborúra. Ami ráadásul nem is a mi háborúnk, hanem két szláv nép háborúja, és az egyik oldalára mi talicskával hordjuk a pénzt.” Közben kevesebb pénz jut a gazdáknak, vissza kell vonni az elektromos járművekre és az infrastruktúrafejlesztésre szánt pénzt.

Orbán szerint békepolitikával jobb lenne a gazdaság. Magyarországon is igaz ez, „amíg háborús idők vannak, addig háborús költségvetést kell készíteni, ha békét tudunk teremteni, akkor jön a békeköltségvetés”. Ebben Orbán szerint fontos intézkedések lesznek, például nem lesz adó a borravalón.

Sőt, ha 2025-ben béke lenne, akkor Orbán szerint megkétszereződne a magyar gazdaság növekedése. „Amikor a béke mellett állunk, akkor Magyarországért is dolgozunk.”